Századok – 1901

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A szent jobb 880

884 FRAKNÓI VILMOS. őrizetére, meg kell nyugodnia. Nehogy tehát Szeut István emlékét megsértse, ott hagyta johbját és azon a lielyen a boldogságos szűz tiszteletére gazdagon megadományozott apátságot alapított, melynek első apátjává Mercuriust rendelte. Halála után megbízásából Almos herczeg a fából épült kolostor helyett kő-épületet emelt. Azonban Kálmán király az apátságot megfosztotta javadalmazása egy részétől, kiváltságlevelét elégette és az apátságot a nádor fiainak kegyurasága alá helyezte. II. Grejza ezen intézkedéseket megszüntette s az apátságot korábbi állapotába helyezte vissza. Csakhogy kimúlta után a nádor fiai az apátságot megtámadták és birtokait magukhoz ragadták. III. István újra fölkarolta az apátság érdekeit, a hatalmaskodó urakat az esztergomi érsek által egyházi átokkal sújtatta, az apátság birtokait a budai prépost által kinyomoztatta és határjárásokkal biztosította ; új kiváltságlevelet is állított ki, melyben azokat, kik jövőben az apátságot megkárosítani merészelnék, azzal fenyegette, hogy »a mindenható Isten és a legszentségesebb jobbkéz átka« fog rájok nehezedni. Ezen királyi okirat csak a XVI. és X VII. század folyamán készült két kivonatban maradt fön ; de ezek a hitelesség jellemvonásait viselik magukon.1) Az egyik kivonatot Gyöngyösi Gergely készítette, ki a XVI. század első negyedében a pálos-rend főnöke, generálisa volt. A kivonatot befoglalta következő czímű kézirati munkájába : »Inventarium privilegiorum omnium et singularum domorum órdinis heremitarum sancti Pauli primi heremite.« A 79 ívrétű levélből álló eredeti papir-codex a gróf Festeticli család keszthelyi könyvtárának tulajdona. A szerkesztő nevét a kéziratokban nem találjuk, de megőrizte a pálos-rendben a hagyomány, a melyet Kolárits Joachim az alább idézendő munkában feljegyzett. Ebben a munkában 68 magyarországi pálos-kolostor vagyonügyi oklevelei vannak rövid kivonatban ismertetve. A 6l-ik levélen áll a Zentyogh kolostor, a melyről csak is egyetlen egy okiratnak, a III. Istvánénak tartalma van ismertetve, a nélkül azonban, hogy megemlíttetnék, vájjon az eredeti példányból vagy későbbi átiratából, illetőleg másolatából vétetett-e ? Gyöngyösi kéziratából készült XVIII. századbeli másolata az Országos Levéltárban, a szentjobbi pálos-kolostor irományai között találtatik. — A Kolárits Joachim pálos atya által készített másolatot közzétette Simon Máté pálos ily czímű munkájában: »Supplementum ad dissertationem historico-criticam clarissimi Georgii Pray de dextera S. Stephani primi Hungáriáé regis, cum história monasterii Szentjog. Ex collectaneis Joachimi Kolárits.« Vácz, 1797. 93—98. 11. A másik kivonatot Marcellevich György XVII. századbeli történetbuvár készítette és Kerclielich Boldizsár »Historiarum cathedralis eccle-