Századok – 1901

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A szent jobb 880

FRAKNÓI VILMOS. A SZENT JOBB. 881 tére, illetőleg a szent jobb feltalálása emlékezetének -megünneplésére hozatott he. A régi magyarországi szertartási könyvekben és naptárakban háromféle elnevezéssel : majd a szent jobb féltalálásának, majd fölemeltetésének, majd végre áthelyezésének ünnepe gyanánt jelöltetik meg.1

) Mind a három elnevezés egy gondolatot föd. A magyarországi egyház főpapjainak és híveinek azt a hitét és meggyőződését jelzi, hogy a szent király jobb kezének, miután egy ideig lappangott, föltalálása rendkívüli, csodás módon történt. Ezt hirdeti az ünnep miséjében az egyik imádság, mely így hangzik : »Isten, a ki szentjeidet csodás fénynyel övezed, és ki a mai napon hitvallód, szent István dicsőséges jobbját kinyilatkoztattad, engedd, hogy az örök dicsőség honában az ő pártfogásának örvendhessünk.« 2

) A hagyományt, mely ezen hit és meggyőződés forrásául szolgál, a történeti emlékek érdekes csoportja őrizte meg : úgymint a XII-ik századból egy legenda és egy okirat, a XY-ik századból egy humanista író történeti munkája és egy szerzetes író egyházi beszéde. a) Szent Istvánnak három legendája maradt fön a ΧΙ-ik század végéről. Az első, az úgynevezett kisebb legenda, a legrégibb, egy magyar pap műve, rövid és vázlatos. A jobb kézről említést nem tesz.3

) A második, az úgynevezett nagyobb legenda, melyet külföldi pap szerkesztett, kimerítőbb; de a föntartott összes *) A bóldvai misekönyvben : Translatio dexterae S. Stephani regis : tizenegy XIV. és XV. századbeli naptárban : Inventio dexterae S. Stephani regis ; nyolcz XIV. és XV. századbeli naptárban : Elevatio dexterae S. Stephani regis. ' Knauz id. m. 271. — Szent László uralkodása alatt, a mint az 1092 tavaszán tartott szabolcsi zsinat végzéseiből tudjuk, csak augusztus 20-ika ünnepeltetett. A többi ünnep később hozatott be. 2) »Oratio. Deus qui es sanctorum tuorum splendor mirabilis, quique hodierna die beati Stephani regis et confessoris tui gloriosam dextram revelasti, da nobis in aeterna laetitia de ejus protectione gaudere.« Az esztergomi egyházmegye használatára 1484-ben Nürnbergben nyomatott misekönyvben. (Egy példánya a M. N. Muzeum könyvtárában.) 3) M. Florianus : Vita sanctorum Stephani regis et Emerici ducis. Quinqueecclesiis, 1881. 10. SZÁZADOK. 1901. X. FÜZET. 56