Századok – 1901
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: A szent jobb 880
882 FRAKNÓI VILMOS. kéziratok csonkák, a mondat közepén szakadnak meg, a király halálának elbeszélésénél.1 ) Ennek szövegét nagy részben átvette a maga munkájába Hartvik (Harduin) győri püspök,2 ) Kálmán király uralkodása idejében. Részletességgel szól azon csodás eseményekről, melyek István szentté avattatása után, teste fölemeltetése alkalmával történtek. Egyebek között elbeszéli, hogy a megnyitott koporsót illatos folyadék töltötte be, melyből azután »a drága csontokat kiszedték« és a gyűrűt, mely »a szent férfiú jobb kezére volt téve«, soká keresték; mivel pedig nem akadtak rá, a király (László) parancsára ezüst medenczékbe és edényekbe töltötték a folyadékot, hogy így a koporsó kiürítése után a gyűrűt könnyebben megtalálhassák ; azonban »csodás módon a folyadék, minél nagyobb volt a kimerített mennyiség, annál inkább szaporodott a koporsóban; ezen csoda láttára a kimerített folyadékot visszatöltötték, a nélkül hogy a koporsó jobban megtelnék; azután befödvén a koporsót, az isteni kegyelemért hálaéneket zengve, a talált kincscsel visszatértek a szent szűz oltárához.« Ezen elbeszélés kapcsán Hartvik megemlékezik a szent király koporsójánál történt csodákról, s ezek közül egyet, a mely Matild grófnővel történt, részletesen emel ki. A többinek elbeszélését — úgymond — »Magyarország számtalan bölcseire« bízza. Mindazáltal ezzel a könyv nincs befejezve. Egy függelékszerű rész következik, melyben ezeket olvassuk: »A könyv végén csak azt kívánom még hozzáadni, hogy a szent férfiú teste áthelyeztetésének időpontja után a keresett és meg nem talált gyűrű, a jobb kézzel együtt, az isteni jóság csodálatos adományából milyen módon födöztetett föl. Egy Mercurius nevezetű szerzetes, ki mikor papi rendben élt, a szent szűz kincseinek őre volt s a mennyei haza szeretetétől indíttatva a világról lemondott, a koporsó felnyitása idejében a királytól dorgáló szavakkal eltávolíttatott, nehogy az ') U. O. 67. 2) Pauler Gyula : A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Budapest, 1899. I. 465.
