Századok – 1901
Történeti irodalom - Sabatier; Paul: Regula antiqua fratrum et sororum de poenitentia; seu tertii ordinis sancti Francisci. Ism. Márki Sándor 833
834 • TÖRTÉNETI IRODALOM. 834 életírója akadjon. A ferencz-rendiek ott a városi hatósággal együtt féltékeny gonddal őrzik a szentnek ereklyéit, levelezéseit, majdnem valamennyi muukájának kéziratát s az általa használt könyvek nagyobb részét. Ez — folytatja — csaknem kimeríthetetlen kincstár, s neki leghőbb vágya, hogy használatára más tudósok figyelmét is felhívja. Azt hiszem, ezt a felhívást első sorban a magyar tudósoknak kellene megszívlelniük. Lánczy Gyula a Történelmi Társulatnak már 1895 évi január-havi vál. ülésén megmondta, hogy tisztában kell lennünk a Capistranora vonatkozó minden részlettel, minden vonatkozással, a mint egyáltalában »legnagyobb ideje, hogy a magyar historiographia a világtörténeti érdekű kérdéseket részleteikben, munka-apparatusuknak mintegy technikájában is ismerje, folyton nyilvánlatban tartsa.« *) Sabatier az 1221 évet tekinti a poenitentiások megalakulása esztendejének s azon időnek, midőn szent Ferencz rendjének három ága már elkülönítve, függetlenül kezdett működni. Az 1219 junius 11-iki pápai bulla különben is szétválasztotta az »apostoli életű« testvéreket a többitől, kik viszont Ferencz keleti útja (1219—1220) után alakultak meg önállóan. Hugolin biliornok segítségével szent Ferencz már 1221-ben elkészítette a »bűnbánók« számára a forma vitae reguláit, csakhogy az idáig ösmert szabályzatot nem tarthatjuk az ő saját művének. A tizenkét első fejezet nem sokkal szent Ferencz halála (1226) után készülhetett. Az utolsót (a 13-ikat) sem igen lehet 1230 utánra visszatolni. Sabatier különben nem tartja teljesnek, mert némely dologról nincs benne intézkedés. Talán feleslegesnek látszott mindent elmondani, mert bizonyos szabályok egy ideig közösek maradnak; pl. a kormányzat, melynek élén egy minorita állott, holott a minoriták konventekben, a bűnbánók pedig külön házakban vagy remetelakokban éltek. De már 1234 után a minoriták és a poenitentiások közt nem maradt fen más kötelék a közös származás tudatán kívül. Bizonyossággal csak azt tudhatjuk, hogy a szabályzat a maga kettős függelékével a Detestanda bulla (1228. márcz. 30.) után, de az Ut cum majori bulla (1234. nov. 21.) előtt készült. Fölvette azt IY. Miklós pápának Supra montent (1289. aug. 18.) kezdetű bullája is, de részben lényeges változtatásokkal. Mindkettő némi világot vethet a poenitentiásoknak a nagyon kevéssé ösmert hümiliatusok-hoz való viszonyára is, kiknek szabályzatát az ') Olv. *Sienai dolgok, Magyarország és sienai sz. Bernhardino, Capistran János és II. Pius pápa« czímű értekezését. Századok, 1895. 97 és köv. 11.