Századok – 1901

Történeti irodalom - Jakab Elek és Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története. Ism. –a–a– 824

828 • TÖRTÉNETI IRODALOM. 828 a Szabó Károly kezdette s Szádeczky Lajos folytatta nagybecsű Székely Oklevéltár középkori okleveleinek körülbelől nyolcz tized részét e két székely szék históriai emlékei alkotják. A következő negyedik rész Udvarhely vármegyének az erdélyi nemzeti fejedelmek korabeli történetével foglalkozik. Bátran elmondhatjuk, hogy Jakab Elek munkájának ez a legbecsesebb s Udvarhely vármegye szempontjából a legtanulságosabb része. Igaz, meglehetősen fésületlen formában, lazán, minden összefüggés nélkül, ötletszerűen tárgyalja benne másfél század eseményeit, mégis értékes része ez a munkának azon ismeretlen adatok nagyobb számánál fogva, melyeket a nyomtatott s már ismert források adatai mellett részint a különben szegény megyei levéltárból, részint egyesek leveles ládáiból hozott napvilágra s a melyek úgy a hogy, a régi Udvarhelyszék azon korbeli politikai és társadalmi életét tükröztetik vissza. Az e korban tartott székely nemzetgyűléseknek egyáltalában a székelységre vonatkozó, eddig ismeretlen végzései mellett Udvarhelyszék s a különböző időkben belőle kiszakított és bizonyos önállósággal felruházott Keresztúr és Bardocz ti u-székek önkormányzatára és igazságszolgáltatására nézve kétségkívül elsőrangú forrásúi a széknek 1577-től 1699-ig terjedő töredékes jegyzőkönyvei tekinthetők. Ezekből nyerhetnénk bű képet a szék beléletéről a mindennapi élet különböző nyilvánulásai közepette ; Oláhfalunak a község levéltárában 1620-tól 1655-ig őrzött jegyzőkönyvei pedig általában a községi élettel s annak minden csinjával-binjával ismertethetnének meg bennünket, ha a szerző úgyszólván puszta megemlítésük helyett bővebben merített volna belőlük. Pedig hogy minő jogtörténelmi kincs lappanghat e jegyzőkönyvekben : ennek illusztrálására elég, ha megemlítjük Kőrispataknak 1640, 1666, Csehérd fal vának 1649 és 1666 évi két-két falutörvényét (367. 393—94. 11.), melyekből fogalmat szerezhetünk arról a jogérzékről, melylyel a községek ügyeiket intézték, a kisebb peres ügyekben eljártak, a sérelmet, jogtalanságot megtorolták, s különösen a községi közös vagyon (erdők, legelők) sértetlensége fölött őrködtek. Egyébiránt tájékozásúl megemlítjük, hogy e pongyolán megírt s hat fejezetre osztott részben az idézett falutörvényeken kívül találunk még végzéseket, melyeket a székely nemzetgyűlés s részben Udvarhelyszék alkotott ; megtaláljuk Udvarhelyszék egyes családai adomány- és armalis-leveleinek s a székelyudvarhelyi különböző czéhek czéhleveleinek kivonatait, e város, továbbá Székely-Keresztúr, a két Oláhfalu, Zetelaka