Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - III. bef. közl. 774

798 SÖRÖS P0NGRÁCZ. fiává. »A megtorlás kegyetlensége még azoknak sem tetszett, kik különben egyetértettek Báthoryval a megbukott mozgalom kihasználásában.« Az elégületlenség Magyarországra is átterjedt, annál inkább, mert a rendek is vallási kérdéssé tették az össze­esküvést. Azon az alapon, hogy a katholikus papok is »e prakti­kába misceálták magukat és alattomban azt foveálták«, meg­újították az 1588-iki medgyesi határozatot, mely a jezsuitá­kat kitiltotta az országból és a szerzetes rendek kolostorait eltö­rölte, s a katholikus vallásgyakorlat szabadságát szinte teljesen megsemmisítők, midőn csak annyit engedtek meg, hogy a főurak tarthatnak katholikus papokat.1) A Magyarországon támadt rossz hangulatot iparkodott Kendy, kinek sikerült menekülnie, a maga javára kihasználni. Érintkezésbe lépett mind Thurzóval, mind Forgách Zsigmonddal. Thurzó nem barátja ugyan Báthorynak, de mégis aggó­dik, nem lesz-e valami nagyobb baj, ha támadást intéznek Erdély ellen. Forgách ellenkezőleg kívánatosnak tartja a har­czot. »Nekem úgy tetszik, írja a nádornak, szép dolog vóna ismég az régi mód szerint incorporálni Érdéit Magyarország­gal, nem kelletnék mindenkor szentelt vízzel utánok járni.« Égyelőre az alkudozással tesz kísérletet Thurzó, mert kívá­natosabbnak tartja, hogy Erdélyivel oly egyezség jöjjön létre, mely szerint Báthory a török elleni harczra is kötelezné magát, mint hogy magyar fegyvereket vigyenek Erdély ellen. Azon­ban ezen irányban minden törekvése eredménytelen maradt, s az udvarnál, hol Mátyás maga egyenesen az uralkodó ház, a németség ellenségének tartja a fondorkodó Báthoryt,2) mind jobban kialakúl az a gondolat, hogy egyezkedés helyett oko­sabb lenne megbuktatni Báthoryt. Báthory a helyett, hogy a már meglévő zavarokat igye­keznék lecsilapítani, újabb zavarokat, bonyodalmakat támaszt. Az oláh és moldvai vajdákat akarja főségének elismerésére kényszeríteni, hogy megvalósíthassa régi tervét, Lengyelország megszerzését, s ezenközben maga ellen ingerli a szászokat, kiket az erdélyi bujdosókkal, Mátyással, a lengyel királylyal és Radul oláh vajdával való czimboráskodásról vádol s ezért kegyetlenül kifosztja őket. Radul oláh vajda ellen intézett támadásával pedig megingatja a török barátságát; a porta közbelépése megakadályozza, hogy Oláhországból Moldva- és Lengyelország ellen ne mehessen, »mert megfenyegette a porta, ') Szilágyi: Erd. Országgy. Emi. VI. 170 és köv. 11. 2) Mátyás maga említi 1611 aug.-28-iki levelében. Brüsszeli Okmt. IV. 45. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents