Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - III. bef. közl. 774

792 SÖRÖS PONGRÁCZ. doskodjék a breviárium és misekönyv megváltoztatásáról. Forgách feladata lön még annak a kieszközlése is, hogy Rómában és Lorettóban magyar gyóntató legyen. Nehezebbek voltak azon ügyek, melyeket Forgáchnak az udvarnál kellett volna elintéznie, mert ezek egyházi javadalmak betöltésére, visszaállítására, tizedek befizetésére stb. vonatkoztak, s az ilyenekben részint a kamarák kapzsisága miatt, részint mert némely javadalom a honvédelem czéljaira volt lefoglalva, nehéz volt eredményre jutni. Ki kellett volna járni a turóczi prépostságnak a régi czél szerint az iskolaügy javára való fordítását; kárpótlást kellett volna szerezni a nyitrai püspökségnek, valamint a veszpréminek is, elidegenített földjeikért és kincseikért ; rendezni a czímzetes püspökök helyzetét s más hasonló természetű ügyeket, melyeknek rendezése csak utóbb s csak részben sikerült. Kapcsolatban a már előzőleg említett kívánságokkal, sikerült Forgáchnak, legalább Magyarország felső megyéi részére kieszközölni a tej és tojás élvezetének megengedését ; a breviárium és misekönyv magát a trienti zsinatot is foglalkoztatván, ezek iránt csak sürgetést lehetett beterjeszteni ;2

) a magyar papnevelő intézet ügyében nem történt változás, mert az, mint ilyen megszűnik, egyesül a némettel s a helyek száma nem változik ;3) a nyitrai püspökségért még soká kell fáradni, a mit Forgách sem mulasztott el, de csak csekély kárpótlást kapott ;*) a turóczi prépostság ügyét néhány év múlva Forgách meg tudta oldani, mint talán megoldott egyéb kisebb kérdéseket is, melyekről külön nem emlékezik a hagyomány. Ugyancsak a nagyszombati zsinat a szentszékkel az ') Kazy id. m. 101.1. — Mem. Bas. Strigon. 80. 1. V. ö. Lósy rendeletét, Pray: Spec. Hiarch. I. 221. 1. jegyz. s) A kérdés Pázmány 1629-iki zsinata idején dölt el, mikor a nemzeti zsinat a római missalét és breviáriumot elfogadta. Fraknói : Pázmány Péter és kora, III. 369. 1. 3) Szántó jezsuita küzködött már a magyar papnevelő érdekében, de csak rövid ideig állt fön. Szántó 1579 decz. 7-én távozván Rómából, még bizott, hogy újra megnyitják, de nem állíttatott vissza többé. A pápa a magyar és német Collegium egyesítését állandóvá tette s a magyar növendékeknek 12 helyet biztosított, melyek közül három a pálosoké volt. Fraknói id. ért. 35. 1. V. ö. még Borghese bíboros 1619-iki levelét Pázmányhoz, Mon. Hung. Hist. Dipl. XIX. 233—234. 1. A helyek betöltése azonban gondja tárgya Forgáchnak annál is inkább, mert az olmüczi pápai intézetbe csak kevesen juthattak be. Fraknói : Pázmány P. és kora, I. 36—37. 1. 4) Az ügy különben egészen 1619 máj. l-ig elhúzódik, mikor a káptalan 1500 frtért Rhédeyvel kiegyezett. Olv. a Vagnernál (id. m. 52. 1. 2. jegyz.) közölt oklevelet, mint már említettük.