Századok – 1901

Tárcza - Bleyer Jakab: Utazás a Dunán Linztől Budáig meg vissza 69

72 l'ARCZA. rögtön fogadta, a midőn is egészen az ajtóig elejébe ment. Egy félórával később ebéd volt Beckh tábornoknál, tol az apát a herczeg mellett kapott ülőhelyet. Junius 6-án a herczeg pazar díszű fogaton hozatta az apátot a várból az Ó-Budánál fekvő táborba ismét ebédre, a hol egyebek közt egy gyermeknagyságú dunai pontyot tálaltak fel. »Dass gantze Tractament — mondja Schräder —· war herrlich und lauter Freude. Auch seynd die Trinck-G-eschirr häuffig ausgeleeret und bey Jedem auf des Herzogs und Praelathens Wollergehen gethanen Trunckh drei stuckx) gelöset worden.« Étkezés közben híre jött, hogy egy székesfehérvári török átszökött a császáriakhoz ; rögtön odavezették az urak asztalához, a hol gróf Pálffy tábornok hajdújával, a ki tudott törökül, alaposan kikérdeztették. A következő napon az apát AVildtbredt kapitány kíséretében megtekintette a vár külső erődítményeit. Délután a herczeg egy tábornok adjutánsa által nagy pompával újra a táborba hozatta, hol az egész seregen keresztül vezette, azután pedig a főhadiszálláson levő sátrába kisérte, mely köré valamennyi tábornok összegyülekezett volt. Junius 8-án Pálffv generális hatos fogata állott meg az apát szállása előtt, hogy újra lakomára vigye. Minthogy azonban Pálffynál a mértéktelenség és kicsapongás napi renden szokott lenni, az apát kitért a meghívás elől, kőbántalmait hozván fel okúi. Kimentését Schraderre bízta, a ki azonban igen megjárta, mert mint írja : »man hat mir aber draus, stadt Herrn Praelathens mit Tokayer wein den Sandt und Stain dergestaldt Yerdriben, dass ich 4 stundt im lager sinnloss gelegen und selben abendt kaumb in die Yestung kommen können ; auch hab ich in 6 tag weder hier noch wein riehen können, sondern nur dass Donauwasser saufen müssen.« A következő napon, midőn a herczeg is tovább, délnek szándékozott vonulni seregével, az apát elutazott Budáról. A törököktől fenyegető veszély miatt, mely a sereg elvonulásával még inkább növekedett, néhány magyarhoz csatlakozott, a kik hajnalban hajón Győr felé igyekeztek. Az apát a maga hajóját ezekéhez köttette. Este Szent-Endre szigetén kötöttek ki ; az apát azonban igen nagy félelemben volt a magyarok miatt és ezért a komornyiknak, az apródnak és szakácsnak őrködéssel kellett az éjszakát eltölteniök. Junius 10-én délben Esztergomba érkeztek, a hol az apát a maga társaival a ferencz-rendiekhez szállott. Itt hajóst kerestek, a ki őket egy nap alatt Komáromba vihetné. Erre azonban senki sem vállalkozott. Az apát elhatározta tehát, hogy útjának hátra') Ágyu.