Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - III. bef. közl. 774

FORGÁCH FERENCZ Λ ÍSIHOROS. 777 márczius elején az országba jővén, megkezdi a zsinaton az elő­készületeket, s azon biszemben, hogy felszólítása eredményes lesz, jun. 20-án kelt levelével 1609 julius 15-ére zsinatot lu'v össze. Az első összehívásra azonban oly kevesen jelentek meg, hogy a zsinatot nem tarthatták meg. De Thurzó nádorrá választása ilj lelkesedést és érdeklődést öntött a zsinat eszméje iránt a protestánsokba, és midőn Thurzó György, most már mint nádor, másodszor hívta össze 1610 márcz. 28-ára az előbbi helyre, Zsolnára, Eelsőmagyarország tíz megyéjének protestáns rendeit, többé nem lehetett panasz, hogy a hitfelek nem jelennek meg kellő számban. A protestáns rendek, lel­készek, azután nagy egyetértéssel két napi tanácskozás után tizenhat pontban megalkotják azon határozatokat, melyek foly­tán a protestáns egyház mint teljesen szervezett testület lép­hetett föl hazánkban.1) Legfontosabb e zsinat határozatai közül a superinten­dentiák megalapítása. Három superintendent rendelt a zsolnai zsinat2) azzal a joggal, hogy a wittenbergi ritus szerint új lelkipásztorokat szentelhessenek föl ; megengedte nekik azt is, hogy engedélyt adhassanak rá, hogy azok, kik nagyobb tudo­mány megszerzése végett külföldön tartózkodnak, ott ordinál­tassák magukat. A superintendensek jövedelmére a katholikus főesperesnek eddig fizetni szokott székdíjat (census cathe­draticus) szánták, melyhez még a hivők önkéntes adományai­ból vártak jövedelmet. Elrendelték számukra, hogy évenkint látogassák meg egyházkerületük községeit s intézkedjenek dass sein Fürst Matthias in diesem Glauben leben und sterben volle.« (Hanke : Zur deutschen Geschichte von Religionsfrieden bis zum dreis­sigjährigen Krieg, 219. 1.) De a politikai viszonyok hatása alatt sok enged­ményt tesz Mátyás. ') Annales Evangelici l'rovinc. Domui Aust. Hered. Tom. IX. Neu­solii, MDCCCIII. pag. 60—75. Acta Synodi Solnensis .... die XXIX. Mártii et seqq. a. MÜCX. celebratae, melyhez a kiadó megjegyzi : Sequi­mur archetypum in omnibus, etiam erroribus ; a végén pedig megjegyzi : Archetypus, sive originale hoc conservatur in archivo Eccl. Germ, natio­nis Kremniciensis .... Quomodo hoc vero instrumentum ad eccl. Kremnic. pervenerit, coniectare non audeo. Ceterum ex nominibus lega­torum apparet, neminem ex civitate Kremnic. deputatum fuisse . . , . Thurzó levele Bicséről Katonánál, id. m. XIX. 289—290. Fabó : A magyar­orsz. ágost. vall. evang. tört. II. 90, 97. 1. Hist. Diplom, de statu evang. relig. in Hungaria 24 és köv. 11. Katonánál, u. o. 290—297. 1. Fraknói : Pázmány Péter és_ kora, I. 95 és köv. 11. Kazy id. m. 95—96. 1. 3) Liptó, Árva, Trencsén superintendense Lányi Illés, Turócz, Nógrád, Zólyom és Honté Mellich Sámuel, Bars, Pozsony, Nyitráé pedig Abrahamides Izsák lőn, kik mellé a németek számára Heuchelin Simon, a hegyvidék (tótok) számára Lentfi Pál, a magyarok számára Keverti István rendeltettek inspectoroknak.

Next

/
Thumbnails
Contents