Századok – 1901

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Bua és Bucna 769

BUA ÉS BUCNA. 771 Bulia, 1363-ban pedig már Bolya néven írják 1) s így oklevelekkel is igazolhatjuk, hogy a Baa névben az első magánhangzónak o-ra, az egész személynévnek pedig Boja vagy Bolya alakra kellett változnia. A másik személynevet a Névtelen Bucna, a Képes Krónika és másolatai Buchna meg Bukna alakban írják. Hogy idővel az első magánhangzó ebben is ο hangra változott, azt a már említett s még tömérdek felhozható példák (Luad Lovad, Muchula = Mocsolya, Nuach = Nóvák, Sumbat = Szombat stb.) untig bizonyítják. A név kiírásai mutatják továbbá, hogy a második mássalhangzó azon, régi nyelvünkben sűrűen előforduló ch, h torokhang, mely a d, t, k hangok előtt idővel j-re változott át; pl. Tubocd = Tabajd, Ochtun — Ajtón, Bodoctu = Bodajk.3) De vájjon ez történt-e a ch, h torokhanggal az n, ny hang előtt is? Nyitra megyében találunk egy falut, melyet 1113-ban Mechiná-nak,3

) később Mehná-nak írnak, s a melynek neve ma Menyhe. Máramarosban van egy falu, a melynek neve 1365-ben Kuhnya, 1411-ben Kohnya alakban fordul elő, s ma a magyarok Konyha-nak hívják.4) A Pozsony-megyei Konyha falu neve is 1231-ben Cuhna,.5

) Már ezekből is világos, hogy a eh, h torokhang az n, ny hangok előtt nem változott át jí'-vé, hanem csak helyet cserélt. Egyszerű hangcserével érte el itt a nyelv a könnyebb kiejtést épen úgy, mint a Bikese. — Bicske, Barakcsa — Baracska neveknél. De nem is szükséges más helynevekhez menni példáért, hiszen ott van Erdélyben a Kis-Küküllő mentén egy kis falu, melyet 1319-ben Bol ina alakban írnak, s ma magyarúl Bonyha a neve.8) Tehát valamint e Bolina helynév Bonyhá-ra változott, épen úgy a Buhna, Bohna személynévnek is mai kiejtés szerint a Bonyha alak felel meg. *) Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, I. 202. — II. 146, 194. s) V. ö. még Turul, IX. 95. s) Fejérpataky : Kálmán király oklevelei, 61. *) Mihályi: Itláramarosi diplomák, 57. 167. 6) Wenzel : Árpádkori Uj Okmt. XI. 233. ") Urkundenbuch, I. 338. 49*