Századok – 1901
Történeti irodalom - Hübner Emil: A czeglédi róm. kath. egyház rövid története. Ism. Illéssy János 740
736 TÖRTÉNETI IRODALOM. 740 lemzéseken kívül a műben még másokra is rámutatni s egyéb tévedéseket is kiemelni, — de nem gáncsolás e bírálat czélja, hanem inkább csak őszinte sajnálatunknak kifejezése azon, hogy a t. szerző kellő előkészület nélkül fogott munkájának — azt tartom — hevenyészett kiadásához, mely — ha másként cselekszik — bő tudásánál és a helyi viszonyok nagy ösmereténél fogva bizonyára becsesebb, s mind a történetkutatóra, mind a Szepesség múltja iránt érdeklődő olvasóra nézve sokkal tanulságosabb lesz vala. SVÁBY FRIGYES. A czeglédi róm. kath. egyház rövid története. Irta Hubner Emil. Czegléd, 1900. Sebők Béla kny. 8-r. 103. 1. Ε kis mű a magyar katholicismus kilenczszáz éves jubileuma alkalmából készült. Épen kedvező alkalom, melyet bár a többi, monographiájokat még nélkülöző egyházaink is megragadnának. Méltóbban, kegyeletesebben nem ülhetnék meg e szép jubileumot. Azt azonban már előre is bátor vagyok tigyelmökbe ajánlani, hogy monographiájokat több gonddal készíttessék, mint a milyennel az előttünk fekvő készült. A jubileum fontossága megkívánja és meg is érdemli a történelmi anyag gondos felkutatását s a feldolgozásával járó fáradságot. Czegléd egyike ismertebb és nevezetesebb alföldi magyar városainknak. Múltjáról mégis alig tudunk valamit. Nem akadt még író, a ki vele foglalkozni érdemesnek tartotta volna. Hiibner munkáját azzal a reménységgel vettük kezünkbe, hogy a kívánatos tudnivalókat, legalább azokat, a melyek az egyházi s így közvetve a községi élettel kapcsolatban vannak, megtaláljuk benne. Azonban csalódnunk kellett. Az egyház mult (XIX-ik) századi történetére vonatkozó adatok elég teljeseknek mondhatók ugyan, de a voltaképeni történelmi rész igen-igen hiányos. A czeglédi egyház legrégibb írott nyomát az 1332—1337 közt készült pápai tizedjegyzékben véli a szerző feltalálhatni. Elfogadja Ortvay magyarázatát, hogy a váczi egyházmegye pesti főesperességében előforduló Secjlar alatt Czegléd értendő. A magyarázat nem elég biztos, de nem lehetetlen. Czeglédnek ekkortájban már népes helynek kellett lenni, mert a környékén sok falu el pusztult s e faluk megmaradt lakosai bizonyára Czegléden tömörültek. Mint ilyet adományozta I. Lajos Erzsébet királynénak 1358-ban. A budai káptalan tíz év múlva megjárván az adományos község határát, a határjelek közt négy feloszlott kő-egyházat (rupta ecclesia lapidea) sorol fel : a
