Századok – 1901

Történeti irodalom - Hübner Emil: A czeglédi róm. kath. egyház rövid története. Ism. Illéssy János 740

736 TÖRTÉNETI IRODALOM. 741 bold, szűzről czímzettet a sőregi határban, Demeter vértanúét a. szelei határban, továbbá a szőke-egyházit és a külső-hegyesit.1) Ezek az elpusztult egyházak bizonyosan a czeglédiben éltek és virágoztak tovább; különösen pedig 1368-tól kezdve, midőn ugyanis Erzsébet királyné Czeglédet az ó-budai Kláraapáczáknak adományozta, ük bírták Czeglédet egészen 1782-ig, a míg t. i. II. József rendjöket fel nem oszlatta. Csudálatos, hogy ezen egyházi rend szakadatlan földesurasága idejéből, egész 1753-ig, egyéb történeti adatot nem tudott a szerző kifürkészni, mint azt az egyet, a mit a Dózsa pórhadának »nagybotú« Lőrinczéről minden jóravaló iskolás könyvből mindenki ismer. írónk nem vette túlságos komolyan feladatát. Sajnálta az időt és fáradságot az adatok összegyűjtésére. Pedig talált volna bőven a klarisszáknak az Orsz. Levéltárban őrzött iratai közt, ha máshol nem keres is. Nagyon emelte volna könyve becsét azon küzdelmek ismertetése, melyeket a Klára-szűzek Czegléd birtokáért a szomszédos földesurakkal folytattak. Már 1407-ben kieszközlik Zsigmond királytól az 1368-iki adománylevél megerősítését. De ez nem akadályozza Ilsvai Leusták fiait, hogy 1418—1425 közt a czeglédi erdőt ne bitangolják. A Nyárasapáti család Derékegyházát, Besenyőtelkét és Feketehalmot szerette volna Czeglédtől elszakítani s e miatt 1444-től 1470-ig állandó volt az erőszakosság, a jobbágyok sanyargatása és a fegyveres tettlegesség. Ezzel egyidőben Meztegnyei Szerecsen Péter, György és Ferencz a szintén Czeglédhez tartozó Kölesdet követelték maguknak. A XVI-ik sz. elején a Kusalyi .lakes család örököseivel folytattak határpert, a végén pedig az egri várkapitányok akadékoskodtak a provisorok kinevezési jogában. Még a XVII-ik században sem volt teljesen biztos földesúri hatalmuk; Nagy-Kőrössel csaknem egy századig pereskedtek Csömőhomokja felett. Erdekeiket mindazáltal szivósan védelmezték a klarisszák. Kegyúri joguk gyakorlásából semmit sem engedtek. 1416 febr. 21-én czeglédi plebánussá János presbytert nevezik ki, valószínűleg nővére ajánlatára és kedvéért, a ki maga is Klára-szűz volt.2

) Az apáczák nagyon megkedvelték János plebánust és zondi birtokuk kezelését is rábízták. De a tisztelendő úr rútúl visszaélt a bizalommal. A jövedelmet szépen elkezelte. Végre is Dénes esztergomi érsek 1459 jun. 11-én utasította a budavári, nyárasapáti, alberti és körösi plebánusokat, hogy János collegájokat számoltassák meg, mit ha 15 nap alatt J) Orsz. Levéltár: dipl. oszt. 5096. ') U. O. 22754.