Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - I. közl. 577

FOLLGÁCH FERENCZ A BÍBOROS. 579 mely czélból maga is térítget a sok vallású Erdélyben. Ebez jutott nevelésbe a kis Ferencz, ennek házától került utóbb a jezsuitákhoz s így nyerte katholikus nevelését.1) Miként nagybátyja, úgy ő is Olaszországban nyert felsőbb kiképzést. Atyja gondos figyelemmel van nemcsak az ő, hanem a többi testvér nevelésére is. Mihály a wittenbergi akadémián tanúi mint protestáns fiu, hol tudásával, szorgalmával kitűnik, megtisztelő állást kap, majd utóbb szintén Olaszországba megy s nevelőjével együtt 1592-ben a paduai egyetemen tartózkodik. Ferencz 17—18 éves korában egyenesen Kómába, a katholikus világ központjába megy tanulmányai végzésére. Forgách Simont protestáns létére is örömmel töltötték el fiának Kómában való sikerei s előlialadása, s nem is késett, midőn a lengyelországi pápai követ, Possevino, kedvező tudósítást küld neki fiáról, a maga s főleg felesége nevében hálás köszönete mellett kérni 1584 máj. 19-iki levelében, tudósítsa jövőben is őket fiuk egészségéről és a tudományokban való előhaladásáról.2) Rómában alkalma volt Bellarmin előadásait hallgatni, ki kétségtelenül nagy befolyással volt fejlődésére, annál is inkább, mert személyesen, az iskolán kívül is érintkeztek s jó barátságban állottak egymással úgy, hogy Bellarmin még húsz évvel utóbb is örömmel hivatkozik a régi barátságra.8) Rómában szívesen látják Forgácbot, ki részt vesz ünnepélyes alkalmakkor a fogadásoknál is, boldognak érzi magát, hogy ott a tanulmányok mellett a jámborságban is előhalad. Szíves szavakkal, nagy tisztelettel tudósítja minderről 1586 jul. 22-én édes atyját, de nem mulasztja el megjegyezni, hogy pénz dolgában rosszúl áll. Az udvartól, Rudolftól, ő és egy társa ezer forintot kapott ugyan, de egy éven át majdnem semmije sem volt, úgy hogy Yergelius Crescentius bíboros kegyességéből tartotta fön magát. Már-már ismét hasonló baj fenyegeti, azért kéri atyját, *) V. ö. Forgách Ferencz élete cz. dolgozatomat. Századoh, 1896. 635·—640. 11. Ipolyi (Yeresmarti Mihály élete, 54—55. 1.) veti föl azt a gondolatot, hogy Ferencz a nagybátyja buzdítására tért át. Ha számba veszszük, a mit Báthory István a historikus Forgách Ferencz hitterjesztő buzgóságáról a pápának ír (Vat. Itár : Nunt. Pol. vol. 6. fol. 147. és Theinernél : Annal. Eccl. Bóma, 1858. I. 35. 1.), ez igen valószínűnek látszik. Y. ö. Forgách Ferencz házassági terve cz. czikkelyemet. Turul, 1899. 144 és köv. 11. — Zsilinszky : A magy. országgy. vallásügyi tárgyalásai, I. 241. 1. a) Ghimesi Forgách Simon báró. Különlenyomat, 39—40. 1. TJ. o. közlöm Forgách levelét is, melynek eredetije a vatikáni levéltárban van : Lettere Mem. Mes. de P. Possevino Nunzio Apostolico nel settentrione, Tom. TII. fol. 65. Ez megerősíti Ipolyi sejtését, hogy már 1586 előtt Rómában tanult. (Veresmarti Mihály-élete-és munkái, 55. 1. jegyz.) 3) Bellarmini Epistolae. Praga, 1753. 83—84. 11. Epist. LV. 37*