Századok – 1901
Értekezések - GYŐRY TIBOR: Momentumok a magyar orvosi történetből 45
MOMENTUMOK A MAGYAR ORVOSI TÖRTÉNETBŐL. 51 király. Egyedül a breviáriumok autopsiája nyújtana, ez is csak talán, felvilágosítást a szer eredetéről. De álljon a dolog már most bármikép, annyi bizonyos, hogy az Aqua reginae Hungáriáé Európaszerte és századokon keresztül nagyhírű, pompás szer hírében állott. Mint hathatós prophylacticumot is találom az Aqua reginae Hungariae-t emlegetve, és pedig Skreta ajánlja 1685-ben az »allgemaine anstekende Lagersucht« ellen. Azt írja róla könyvében (192. 1.): »Gleicher gestalten kan man mit sonderbaren nuzeii der gesundhait auch das jezuud durch ganz Frankreich übliche fürtreffliche Wasser der Königin aus Hungarn zu etlichen malen dess tags in die nase hineinziehen und schnupfen, welches nichts anders ist, dann ain kostlicher rosmarinbluhtgaist« etc. A mint láttuk, rozmarin-szesz volt e csodaszernek a ható anyaga, melyről Schroff még 1868-ban is úgy emlékezik meg Pharmakologiájában, hogy idegerősítő, emlékezetgyengeség, szédülés és idegbénulás ellen való hasznosságáért régebben sokszor rendelték, de jelenleg is - vagyis az ő idejében hűdések ellen használják. Az 1855-iki német pharmakopoeának is van egy ilyen, teljesen az Aqua reginae Hungáriáé recipéje szerint és annak az indicatiói szolgálatára készült orvossága. * * * Egy, minden tekintetben érdekes könyvről kívánok most szólani. Érdekes annyiban, a mennyiben megjelenése évét illetőleg, és szerzője születése helye után a legelső orvosi hungaricum. ; érdekes és értékes, mert az első európai teljes gyermekgyógyászati munka. Már a Corpus Hippokraticum is foglalkozik a gyermekek betegségeivel, sőt még a diphteriát is félreismerhetetlenül leírja. Celsus, Soranus munkáiban is nyoma van, hogy bizonyos ügyeimet fordítottak a gyermekek betegségeire is, de az egész középkoron keresztül e tudományszakkal bizony mostohán bántak. A fiumei születésű Bagellardus Pál volt az első, ki Európát egy önálló és kimerítő gyermekgyógyászattal megajándékozta. Ezen, Paduában 1472-ben megjelent munkája : »Libellus de infantium aegritudinibus ac remediis« czímet visel, s azt egymásután még négy, hasonló tárgyú könyve követte. Ily módon s bizonyos értelemben hazánkat méltán nevezhetjük a gyermekgyógyászat bölcsőjének. Hogy idővel mily magasra fejlődött e tudományszak nálunk, mindnyájan tudjuk, a kik Schöpf-Mérei A gost és főleg utóda : a magyar gyerniek*) Szinnyei : Magyarország természettud. és mathem. könyvészete. Budapest, 1878. VIII. 1. ' 4*
