Századok – 1901
Értekezések - GYŐRY TIBOR: Momentumok a magyar orvosi történetből 45
48 GYŐR Y TIBOR. összeköttetésében rejlik ; második neje Margit, II. Fülöp franczia királynak nővére lévén. 1276-ban a veszprémi nagy tűz az egyház kincseiben tett rengeteg káron kívül elhamvasztotta az egyháznak könyvtárát, és ez lehetett az első és legnagyobb csapás, mely az egyetemet virágzásának tetőpontján érte. IV. László király iparkodott ugyan az egyetemet ismét felsegíteni ; oda ajándékozta a veszprémi egyháznak a siófoki adót, mely addig a somogyi főispáné volt, egy más alkalommal pedig Kórus falut stb, de mindez nem mentette meg többé az egyetemet, s valószínű, hogy ha előbb nem, úgy az utolsó Árpád-házi király, III. Endre halála (1301) után beállott zavargások alatt feloszlott. Az egyetemnek egyetlen egy tanárát sem ismerjük név szerint, s így nem állítható, de nem is tagadható, hogy ott az orvostan tanításának hely jutott. Az utóbbi feltehetőségnél fogva ezen jelentékeny adat felemlítését el nem mulaszthattam. A veszprémi egyetem megalapításával a fényes és tősgyökeres magyar Árpád-ház nemcsak kiváló kulturális érzékét bizonyította be, de megelőzte vele, és pedig több mint másfél évszázaddal, Kémetország első egyetemét, az 1348-ban alapított prágait. Kiegészítésül jegyzem meg, hogy az 1367-ben Nagy Lajos királytól alapított pécsi egyetem is csak két évvel volt fiatalabb a prágai után legközelebb alapított bécsi egyetemnél. Biztosan állítható, hogy a pécsi egyetemen orvostant előadtak, mert V. Orbán pápa jóváhagyó bullája úgyszólván szórúlszóra megegyezik azzal, melyet ugyanő a bécsi egyetemnek adott, s melyben megengedi, hogy ott minden tudományszakból lehessen előadást tartani a hittudomány kivételével.1) Erzsébet, Nagy Lajos királynak anyja nevéhez fűződik a korától egész a XVIII-ik századig mindenkor nagy hírnek örvendő magyar királyné vize (Aqua reginae Hungáriáé, Eau de la reine de la Hongrie, Wasser der Königin aus Hungarn). Weszprémi erről (magyarra fordítva) a következőket írja: Erzsébet, II. Ulászlónak, Lengyelország királyának leánya, ki 1320-ban Róbert Károlylyal, Magyarország dicsőséges királyával lépett házasságra, mikor életének 70-ik évét már betöltötte, a legsúlyosabb hűdésbe esett, melylyel még állandó köszvényes rohamok is jártak. Ez a betegség, Le Febure franczia királyi vegyész tanúsága szerint, készletének összes gyógyító szereitől sem javult, míg végűi ő maga annak rendje és módja szerint ') Abel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Budapest, 1881.
