Századok – 1901

Értekezések - REISZIG EDE: IV. Béla király és a János lovag-rend Magyarországon 520

IY. BÉLA KliíÁLY ÉS A JÁNOS LOVAG-REND MAGYARORSZÁGON. 535 alatt, az Olttól keletre elterülő Kunországot is, melynek a belépéstől számítva 25 évig összes jövedelmeit élvezték volna, csupán Szeneszláv oláh vajda földjét tartotta meg a király magának, honnan csak a jövedelem fele része járt a lovagrendnek. Az ezen tartományból befolyó jövedelmek fele része 25 év multán a királyi kincstárt illette volna, mely czélból öt évenként egy királyi megbízott teljesítette volna a leszámolást. A várőrségek költségeit a király és a lovagok közösen viselték volna. Béla király ezenfelül várépítési engedelmet is adott a rendnek Kunországban, sőf e tekintetben még segítséget is helyezett kilátásba. Kunország adományozása világos jele annak, hogy IY. Béla király Oláhországnak tényleg ura volt s a kenézek nem egyebek mint magyar királyi tisztviselők.1) Hogy pedig a lovagok Kunországgal könnyebb összeköttetésben lehessenek, Erdélyben a Barczaságban, a Feketehegy mellett, tehát a mai Háromszék vármegyében 400 ekényi földet adott nekik a király, melyet különben a német lovag-rend foglalt volt el, sőt hasonló nagyságú területet másutt is hajlandónak mutatkozott kijelölni; azonfelül még Krassó vármegyében a Duna mellett fekvő Voyla nevű földtért is nekik adományozta, ugyanazon jogokkal, melyekkel azt Ugrón érsek testvére Miklós bírta.2

) Béla király akkor arra gondolt, hogy a lovagok tovább fognak terjeszkedni a Feketétengerig s ez által mintegy határőrvidék létesül az ország délkeleti szélein; .de másfelől Konstantinápolynak is könnyebben nyújthatnak segítséget. Érdeklődése, melylyel a lovagok letelepítése iránt viseltetett, kitűnik abból is, hogy alkalmilag kilátásba helyezte eljövetelét az újonan megszállott tartományokba. Sőt figyelemmel volt arra is, hogy a lovagok az ország délnyugati részén Olaszországgal 4s a tengeren eddig folytatott kereskedést »saját hasznukra és az ország hasznára« tovább is űzhessék, mely végből nekik adta Scardona várost és Pegzath birtokot Dalmácziában, ugyanazon határokkal, melyek alatt testvére Kálmán herczeg bírta. Ezzel a János-lovagok közeli szomszédságba jutottak a Pesty Frigyes : A szörényi bánság, I. 18. 1. Voyla föld, az oklevél szerint, a krassói várhoz tartozott s Zemlintől nem messze feküdt. Bárdosy szerint (Supplementa, 298. 1.) a Pancsova melletti vojloviczai kolostorban maradt fen emléke. Fejér id. m. IV. 1. 452. — Katona id. m. VI. 100.