Századok – 1901

Értekezések - REISZIG EDE: IV. Béla király és a János lovag-rend Magyarországon 520

' 534 REISZIG EDE. Béla előtt ezúttal atyja II. Endre király példája lebegett,, a ki tudvalevőleg 1211-ben a német lovag-rendnek adta a Barczaságot, de a rend még II. Endre alatt tanúsított magatartásával eljátszotta a király kegyét; hálátlanságuk miatt Béla kénytelen volt őket az országból kiűzni, jóllehet a tatárjárás után visszafogadta kegyeibe s 1244-ben a rendnek Kolozsvár környékén adott birtokokat, de ezzel jó időre befejeződött a rend szereplése, mert többé nem tudott gyökeret verni Magyarországon.1) A szörényi bánságra vonatkozó adománylevél közelebbről, tekintve nem egyéb, mint egy kétoldalú szerződés, egyfelől a király, másfelől Bembald tartományi mester, a király »barátja« közt.2

) Az adománylevél nemcsak jogokat és kiváltságokat biztosít a rendnek, hanem jelentékeny kötelezettséget is ró reá. Ezen adománylevél szerint a lovagok 25 évig bizonyos megszakításokkal a hűbérűl nyert tartományok összes jövedelmeit húzzák, de ki volt mondva, hogy a jövedelmek fele a királyé lesz. Az építendő, vagy a már felépült templomok jövedelmeiből a király semmit sem tartott meg, csak a püspökök erre vonatkozó jogait hagyta épségben. Lytria földjét kivéve,3

) a király lemondott az összes malmok jövedelmeiről, a halászati jogot egészen a lovagrendnek adta, csak a Dunán és valószínűleg az Olt torkolatánál elterülő 'Cselej halastó halászatát kívánta a lovagokkal közösen gyakorolni. Az erdélyi só előállítási költségeit, mely a szörényi tartomány, továbbá Kunország, Bulgária és Görögország számára szállíttatik, a lovagok a kincstárral közösen viselik ; a pénzverés után járó haszon, az egyház jogainak épségben tartása mellett, fele részben a királyt, fele részben a lovagokat illeti. Nekik adta Farkas és János oláh kenézek földjét az Olt folyóig, csupán Lirtioy kenéz földjét vette ki fenliatóságuk alól, de hadi szolgálat tekintetében mindnyájan kötelesek voltak a lovagokat segíteni, a lovagok pedig őket megvédelmezni.4

) Hasonlóképen átadta a lovagoknak az erdélyi havasok felé eső vidéknek, honnan a tatárdúlás idején az országba jött az ellenség, védelmét magukra vállalják.« Fejér id. m. IV. 1. 447. *) Pesty id. m. 69. 1. 2) Tört. Tár. I. 180. 1. •) Lytria földjéről az mondatik, hogy az ott beszedett adó '/a része a királyt, része a lovagrendet illeti. Ez a föld hihetőleg a Verestoronytól délre fekvő Lotru melléke. (Pesty Frigyes : A szörényi bánság, I. 17. I.) 4) Panier id. m. II. k. 197. 1.