Századok – 1901

Értekezések - REISZIG EDE: IV. Béla király és a János lovag-rend Magyarországon 520

IY. BÉLA KliíÁLY ÉS A JÁNOS LOVAG-REND MAGYARORSZÁGON. 533 delmeknek és népeknek az újabb tatár betörés előestéjén vele szemben tanúsított közönyét. De IV. Incze pápa is azon volt, hogy a rend buzgalmát ébren tartsa. 1247 jun. 24-én kelt levelében különös figyelmébe ajánlva a lovagoknak Magyarország védelmét, a védelmezőknek mindázon búcsúkat engedi, melyek a szentföldön harczolóknak vannak ígérve; 1248 okt. 3-án némely kiváltságaikat újra megerősíti, 1249-ben pedig a püspökök és egyháznagyok különös oltalmába ajánlja a rendet;1) majd 1251 febr. 13-án átírja III. Béla király adománylevelét a székesfehérvári ház számára. Eközben végre elérkezett az ideje a Erigyes herczeggel való végleges leszámolásnak is. Béla király seregei 1246 jun. 15-én a Lajta mellett csaptak össze az osztrákokkal s Erigyes herczeg ott lelte halálát a csatában. ••Másfelől IY. Béla veje Rasztiszlav, a ki Halics birtokára sóvárgott, észak felé vette igénybe a lovagok kardját. 1245-ben megostromolta ugyan Jaroslawot, de azután Danilo és ennek testvére Yaszilko seregei elől ismét Magyarországba kényszerült visszavonulni. Valószínűleg ezen eredménytelen hadi vállalatok következtében egyezett bele IY. Incze pápa Danilo és Yaszilko kérelmére 1247-ben abba, hogy a Jánoslovagok Galicziában és Lodomeriában csupán a királyok engedelmével bírhassanak jószágokat.2

) Danilonak és Yaszilkonak «lég okuk volt a IY. Béla király házához ragaszkodó lovagrendet országaiktól távoltartani. / V. IY. Béla a tatárjárás alatt szerzett tapasztalatokon okulva, főleg a keleti országrészek megerősítésére fordította figyelmét, mert még mindég kellett a mongolok visszatértétől tartania, de másfelől jól tudta, hogy a Duna és az Olt közti terület csak czélszerű védelmi intézkedésekkel biztosítható. Ε végből az országnagyok tanácsára 1247-ben jun. 2-án kelt oklevelében az Erdélyijei határos, Szörényi bánságot és az Öltig terjedő földterületet, .az .oláh hospodárság egy részét, azonfelül az egész Kunországot (Moldoyáík egyes részek kivételével, 25 évre hűbérűl adta a János-lovagoknak.3

) ') Themer id. m. I. 206. — Boltizár: M. Sion, 1863. évf. 295. — Fejér id. m. IY. 2. 125. 2) Wenezel id. m. VII. 234. 3) »Hogy az ország legveszélyesebb részének, a Kun- és Bolgárország