Századok – 1901

Értekezések - GYŐRY TIBOR: Momentumok a magyar orvosi történetből 45

MOMENTUMOK A MAG YAK ORVOSI TÖRTÉNETBŐL. 47 Szent Erzsébet, mint II. Endre harmadik gyermeke, a pozsonyi várban született 1207-ben, s minekutána férjhez ment Hermann thüringiai őrgróf fiához Lajoshoz, 1231-lien, tehát már 24 éves korában meghalt. De e rövid élet elég volt alioz, hogy a világtörténelem egyik kimagasló és legvonzóbb alakjává fejlődjék, kiről az életét és cselekedeteit méltató rendkívül nagy irodalom keletkezett, a kit a zene mesterei ép úgy, mint a szobrászok és festészek, művészetük tárgyává tettek. Bennünket főleg a festmények érdekelhetnek, melyek közül a leghíresebbek : Murillo és az idősb Holbein képei. Az előbbié azt a jelenetet tünteti fel, mikor Erzsébet a bélpoklosokat mosdatja. Holbein képe is hasonlót ábrázol : három leprás beteg fordul hozzá segítségért. Az utóbbi festményt Yirchow is orvosi megbeszélés tárgyává tette, Henry Meige pedig a La Nouvelle Iconographie de la Salpêtrière-ben megjelent terjedelmes közleményében : »La lèpre dans l'art«, reprodukálja azt és méltatja orvosi szempontból. Egy a XV-ik század végén virágzott régi kölni festészeti iskolából származó kép is (a kölni muzeumban) ábrázolja Erzsébetünk irgalmasságait. Az idealismusnak, a magasztos érzeteknek oly végtelen tőkéje lakozott e rövid életű nőben, hogy mint láttuk, annak kamataiból jutott elég az irodalomra, a festészetre, a zenére, és - mert számos jócselekedete közt bizonyára nem utolsó volt, hogy az isten és ember által elhagyott, került leprásokat ápolta s gyógyította, — az orvosi tudományra is. Kívánatos és jogos is lenne, hogy Szent Erzsébet ne csak nálunk és a francziáknál neveztessék magyar Szent Erzsébetnek, hanem a többi külföld is így, ne pedig a thüringiai melléknéven emlegesse. Az Arpád-ház egy világraszóló alkotásáról sem szabad megfeledkeznünk, mint a hogy a külföldi szakmunkák —· nemcsak az orvosiak — úgyszólván állandóan megfeledkeznek róla. A veszprémi egyetemet értem, mely - mint többnyire a régibb egyetemek — a helybeli káptalani iskolából fejlődött. Az 1173—-1196-ig uralkodó III. Béla király emelte a veszprémit egyetem rangjára. Az egyetemet illető első biztos adat IV. Incze pápának egy 1246-ban kelt oklevelében található, melyben Magyar-, Franczia- és Olaszország egyetemeiről történik említés. Az egyetem a párisinak mintájára volt berendezve, a minek magyarázata talán III. Bélának a franczia udvarral való közeli