Századok – 1901

Értekezések - LÁNCZY GYULA: A nemzetközi történelmi congressus második ülés-szaka 507

516 LÁNCZY GYULA. ról. Talán épen ez az oka, hogy magának az,értekezés szövegének látására volna szükségem, a mely csak ezentúl fog az Irományok-ban megjelenni, hogy meghatározhassam : miben áll voltaképen a miniszter úr speciális kutatásának vagy nézőpontjainak lényege. A másik előadó, Mr. Marini (Nicolo) Rómát képviselte,, a ki személyesen mutatta be a congressusnak tanulmányait Diodorus Siculus-ról, továbbá Szent Péter primátusáról, végre a » Bessarion« cz. tudományos folyóiratot, mely a latin s a keleti egyház közötti viszonyok s egyesítési kísérletek megvilágítására szolgáló anyagokat, kutatásokat tartalmaz, és mint a neve is mutatja, mintegy a vatikáni tudományos körnek byzantintanulmányi közlönye. Végre egy történet-didaktikai kérdésnek tárgyalásáról kell még megemlékeznem. T. i. Darsy, a lycée Louis le Grand tanára, a »történelmi szövegek közvetlen értékesítéséről és olvasásáról a középiskolai oktatásban« értekezett, s e részben tanulságos vita fejlődött, melyben az előadón kívül az osztálynak történeti munkásságáról ismert buzgó titkára, Albert Malet, a lycée Voltaire tanára, Xénopol, továbbá egy amerikai egyetemi tanár és mások vettek részt. Magam administrativ ügyek által a felolvasás egy része alatt egy másik bureau-ban lévén elfoglalva, nagy sajnálatomra nem követhettem az egész tárgyalást s ennélfogva tartózkodtam a hozzászólástól. De a tárgyalás folyamán azt a benyomást nyertem, hogy a hozzászólók többsége az ilyen közvetlen, részletszerű, de töredékességénél, egyoldalúságánál, gyakran merő subjectivitásánál fogva nem minden kétségen felül álló segédeszköznek az értékesítése mellett nyilatkozott. Csupán Xénopol úr látszott határozottan ellenezni, mereven hangsúlyozva, hogy a tanár tényközlésének és előadásának érvényét — ha jól emlékszem, az »auctoritas« terminusával élt — semminemű közvetlen és netalán controvers vagy önállónak vélt benyomásokkal a tanuló elméjében megzavarni, korlátozni nem szabad. Önkéntelenül eszembe jutottak a dáko-román történelmi »hypothesisek.« ' S ezzel nagyjában talán elég híven beszámoltunk volna a sajátképeni történelmi osztály, a section d'histoire générale et diplomatique munkásságáról, a mely, mint ezen átnézetből kitetszik, sok érdekeset és tanulságosat hozott felszínre. De még hadd soroljak fel néhány nevet a résztvevők között, mely eddigelé nem került szóba, de hordozójának részvétele következtében díszt és különös érdeket kölcsönzött a tárgyalásoknak s összejöveteleknek. Beszélt és elnökölt Henri Houssaye, Lognon, ele Laborde