Századok – 1901

Értekezések - LÁNCZY GYULA: A nemzetközi történelmi congressus második ülés-szaka 507

A NEMZETKÖZI TÖRTÉNELMI CONGRESSTJS MÁSODIK ÜLÉS-SZAKA. 509 képességeit reprodukálja : éles ítéletét, átható (irodalmi) műveltségét s egy szélesebb horizont, — oly tulajdonságokat, a melyek elhomályosulni látszottak, a mióta Brunetière felcsapott politikusnak, legalább is sociál-politikusnak, és bizonyos uralkodó napi áramlatok czélzatos publicistikai képviseletében Ítéletének és impressionálásának méreteit és közvetlenségét önként korlátozni, megszorítani szokta De hogy ismét a Sorbonne udvari termébe térjünk, azután elváltunk, mielőtt megismerkedtünk volna, és az osztályokba vonultunk, vagyis szó szerint helyileg is messze elszakadtunk egymástól s elkezdődött az osztályok külön élete. Mindjárt az első órában felrobbant a bomba, a mely igen ártatlan, akadémikus szürkeségű burokban, mintha csak afféle szelid gummilabda lenne, Magyarország és a magyar nemzeti uralom ellen lőn odavetve. Xénopol úr, a jassy-i egyetem rectora »U hypothèse dans l'histoire« czímmel egy általános történet-módszeri fejtegetésnek örve alatt és mintegy elméleti alapvetésűi, voltaképen példázólag, a dáko-román continuitásnak hypothesise mellett érvelt és nem kevesebbet akart bizonyítani, mint az oláhságnak őslakó, de sőt földtulajdonló voltát Erdély és Magyarország mai oláh-lakta területein. Talán sokat mondok, ha bizonyítási szándékról beszélek. Ha itt a tényszerű döntő bizonyítás lehetőségéről egyáltalában szó lehetne, űgy nem nyúlna senki sem közvetett, hogy ne mondjam erőltetett módszeri argumentatióhoz. Másról van itt szó : hangulatcsinálásról és bizonyos tudományos látszat, szín keltéséről ezen újkeletű politikai aspiratiók mellett, ama nyugati, főleg latin fajú országokban, hol a közszellemben esetleg nagyobb a jóindulat, mint a positiv tényállások ismerete. Különben előre kell bocsátanom, hogy Xénopol úrtól nemrégiben egy szép kötet került nyilvánosságra : Les principes fondamentaux de ΐhistoire (Páris, 1899), melyben nagy tájékozottsággal a történet-bölcseleti elméletek és erőhatványok kérdéseit tárgyalja, bő irodalmi apparátussal főleg a legmodernebb elméleti megoldások, azaz kísérletek és conjecturák taglalata tekintetében. A hol e műben a faji, nemzetiségi, nemzetalkotó kérdések érintésénél — a minek a munka jellegénél fogva csak alárendelt mértékben lehetett helye — a magyarságról történik említés, ott mindig teljes tárgyilagossággal s animositás nélkül nyilatkozik. A Századok f. é. február-havi füzetében Jancsó Benedek bővebben ismertette volt Xénopolnak műveit és törekvéseit