Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - II. bef. közl. 481

490 THALLÓCZY LAJOS. hogy »az olvasmány benyomásai elmosódtak, de legalább könynyítettek a lelkén.« Mikor Roseberry Pittjét olvassa, megszólal benne a tory s csodálkozik, »hogy egy oly éles eszű ember, oly pártatlan kritikus, mint államférfi, hogy lehet a Gladstone híve ? !« A mellett mégis halad a korral. Híven előveszi régi olvasmányait, de figyelemmel kísér minden új irodalmi jelenséget. Elolvassa P. Didón »Jesus Christ«-jét és Zola regényeit. Mindkettőről pártatlan, helyes Ítéletet mond. Följegyzéseit mindig azon a nyelven tette meg, a minő a munka nyelve. Nagyon sajnálta, hogy nem tud eléggé görögül. Megpróbálkozott az Iliással is magyar és német fordításban, de őszintén megvallja, hogy az istenek folytonos feltünedezése megunatta vele a tárgyat. Az Odyssea már közelebb állott a lelkéhez, azért élvezte is. A mi magyar irodalmi olvasmányait illeti, a 40-es évek irodalmát alaposan ismerte. Behatóbban csak a 60-as évek derekán foglalkozott ismét a magyar irodalom költői s históriai termékeivel. Valósággal gyermekes öröme telt benne, látván, hogy a magyar szellem nincs híjával annak az alkotó képességnek, melyet a külföldiekben annyira méltatott. Csak a tárczaszerű, szellemeskedő és karikírozó iránynak volt ellensége, ezt az utóbbit az angolokban is megrótta. Mint a 40-es évek emberének, a méltósággal teljes magyar-latinos stylus volt ugyan kedvére, de örült, hogy nyelvünk annyira »kimélyedett« — a mint ő mondá, — hogy mindent ki lehet vele fejezni. Nem egyszer büszkélkedett Akadémiánk könyvkiadó vállalatával, hogy ime mennyivel gazdagabbá teszi a nemzet lelki tárházát. Olvasmányainak a magvát azonban Tacitus, Shakespeare, Dante s az emlékiratok alkották. Tacitus s a latin classikusok, Shakespeare s az angol remekírók, Dante s a művészet, meg a legkülönbözőbb mémoire-irodalom, ezek az ő vérébe átszűrődöt t, megértett s benne revelatióvá vált olvasmányai. Ezekről elmélkedett, ezek vigasztalták s ezekkel élte végig pályáját. A fiatal ember rajongott értük, belőlük merített lel"