Századok – 1901
Tárcza - Vegyes közlések - Radvánszky Béla báró emlékbeszéde gróf Andrássy Manó lev. tagról 467
TÁRCZA. 467 tételeiről, de nem maga akarja azt megteremteni és fentartani ; mert mihelyt természetszerű korlátaiból kilépve, a sajtó megvesztegetése, a censura, a kémkedés, a levéltitok megsértése s más hasonló eszközök által maga akar közszellemet teremteni : lehetetlen szerepre vállalkozik, a mint azt a história számos példával igazolja. — Czobor Béla egy idegenbe szakadt magyar műkincsről : a Szent Margitnak tulajdonított liázi oltárkáról értekezett, melyről az osztály mult évi jun. 11-iki ülésén, azon alkalomból, hogy az oltárka a párisi nemzetközi kiállításon mint a magyar történelmi csoport egyik nevezetes látni valója szerepelt, már egy ízben tett rövid jelentést az Akadémiának.1) Ezúttal részletesen ismertette az érdekes emlék viszontagságos történetét és külföldre vándorlását, a hol sok hányattatás után végre a párisi Rotschild-ház birtokába került. Az értekező egyébiránt műtörténeti aiapon azt mutatta ki, hogy a szóban forgó oltár szemmelláthatóan XIV-ik századi franczia ötvösmunka, tehát szent Margité (IY. Béla király leányáé) nem lehetett ; nem is volt soha a Nyulak-szigetén lakó apáczák birtokában, hanem az ó-budai clarissa-szűzek őrizték, kiknek inventariumaiban mindig a »királyné oltára« elnevezéssel fordúl elő; következésképen, minthogy az ó-budai clarissák kolostorát Róbert Károly király felesége, Erzsébet alapította, az említett inventariumok leírása pedig tökéletesen ráillik a szent Margiténak mondott két szárnyú házi oltárra, világos dolog, hogy a vitás műemléket nem szent Margit, hanem Erzsébet királyné házi oltárának kell tartanunk. Az április 29-iki összes ülés alkalmával b. Radvánszky Béla mondott emlékbeszédet gróf Andrássy Manó 1. tagról, halála tizedik évfordulóján. Andrássy Manó gróf, bár szelleme kiválóan praktikus irányú vala, szerette és becsülte a tudományt s mindenkor szívesen támogatta a tudományos törekvéseket ; így pl. ő teremtett rá alapot, hogy az Akadémia a régészet művelésére archaeologiai folyóiratot indíthasson. Maga is szenvedélyes régiség-gyűjtő volt s híres muzeumát valóban gazdag és tudományos szempontból is értékes gyűjteményévé tette a magyar történeti vonatkozású emlékeknek. Kelet-indiai utazásáról írt szép munkáját s másnemű irodalmi és tudományos tevékenységét méltányolva, a M. Tud. Akadémia 1858-ban decz. 15-én levelező tagnak választotta. —Nem mulaszthatjuk el megemlíteni e helyen, hogy gróf Andrássy Manó neve — bár nem tisztelhettük őt tagtársaink sorában — társulatunk évkönyveinek egyik emlékezetes lapján, az 1876 évi Gömör-megyei kirándulás krónikájában, szintén fel van jegyezve, a midőn családja ősi fészkében, a krasznahorkai várban fogadta s ») Olv. Századok, 1900. 660. 1. 30*
