Századok – 1901

Tárcza - Vegyes közlések - Délmagyarországi történelmi és régészeti muzeum-társulat 468

468 TÁRCZA. látta szíves vendégszeretettel az ott őrzött levéltár átkutatására kiküldött bizottságunkat. Néhány év múlva azután új sírholtot rakatott a régi várban, s ő volt az első, ki oda tért pihenni, mikor hirtelen halála 1891 ápr. 23-án az élők sorából elszólította. A DÉLMAGYARORSZÁGI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI MUZEUM-TÁRSULAT a folyó évi márczius-hó 13-án tartotta meg Temesvárott XYI-ik rendes közgyűlését, mely a társulat tisztikarát és választmányát majdnem teljesen újjá alakította. Deschán Achill az elnökségről lemondván, helyébe elnökké választatott dr. Molnár Viktor főispán, igazgatóvá Kabdebo Gergely alispán ; főtitkárrá — a leköszönt Patzner István helyébe, ki tizenöt éven át vezette nagy buzgósággal a társulat ügyeit — dr. Berkeszi István tanárt, az eddigi titkárt választották meg, míg titkárrá Cseh Lajos kegyes-r. tanár lett. A társulat irányában szerzett érdemeikért Deschán Achillest és Patzner Istvánt tiszteleti tagsággal tüntette ki a közgyűlés. Az 1900 év folyamán a muzeum gyűjteményei 158 darabbal gyarapodtak. A társulat tagjainak száma jelenleg 67 alapító, 6 tiszteleti és 100 rendes tag. Készpénze 76,075 kor. 14 fillér. A bevétel 1901-re 4080 koronában, a kiadás 3990 koronában irányoztatott elő. A Baráti Lajos szerkesztette »Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez« czímű forrásmunka további kiadása biztosíttatott. Yégűl Berkeszi István olvasta fel »Temesvár 1801-ben« czímű értekezését, mely a társulati Értesítő-hen fog megjelenni. — A közgyűlés óta tartott választmányi ülés elhatározta, hogy a kormánytól nyújtott állami segélyből 1901 nyarán ásatásokat fognak rendezni Versecz környékén, s legalább néhány tumulust felásatnak ; a munka vezetésével Milleker Bódogot bízták meg. A muzeummal kapcsolatban szervezi a társulat az új iparművészeti osztályt, a melyre nézve megállapította, hogy első sorban délmagyarországi eredetű — és pedig mind régibb, mind újabb — műipar-termékek gyűjtésére fekteti a fősúlyt. Ε mellett kiválóbb gondot kíván fordítani a délvidéken lakó nemzetiségek jellemző házi ipar-termékeinek gyűjtésére is. — A temesvári muzeumnak legnagyobb baja a szükséges helyiségek hiánya. A rendelkezésére álló épület már kezdettől fogva szűknek bizonyult ; annál inkább szűk lett az utolsó tíz év alatt. Ennélfogva a társulat legfontosabb és egyik legsürgősebb teendőjének tartja egy új muzeum-épület létesítését, de erre a maga erejéből nem képes. Temesvárt egy nagyszabású Muzeum vagy Kultur-palota építéséről beszélnek, melyben nemcsak a Délmagyarországi történelmi és régészeti muzeum-társulat gyűjteménye, hanem a Természettudományi társulat muzeuma s az ezután megalapítandó nyilvános városi könyvtár is elférne és a tisztviselők is bent laknának, sőt valamennyi helybeli tudományos jellegű társulat a maga ottboná-