Századok – 1901

Tárcza - Karácson Imre: Erdélyi fejedelem-jelöltek 1661-ben 460

462 TÁRCZA. Szulejmán kháu segélyévell

) ezt a várat Kurusz Madsartól elvevén, az ozmán erővel oly erős várrá tette, hogy a ki éjnek idején meglátja, az ajka is lázasan remegni kezd. Jelenleg németek vannak benne. Zolomi-oglu birtoka ugyan, de őrei, fegyveresei mind németek. A vár Haszán-jajla (Haszán-hegy) tövében fekszik ; falai erős töltések s Iszkender erődítményéhez hasonló vár ; bástyájának magassága az ég magasságához hasonló. Külvárosának házai a vár nyugoti felére néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fedve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta aranynyal vannak bevonva, úgy hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőllőknek, kerteknek vége nincs; vize és levegője kellemes.« »A vártól egy ágyulövésnyi távolban megállottunk s két tapasztalt és magyarúl jól tudó embert küldtünk a várba. Félóra múlva a vár felől nagy por látszott. -— Mi ez ? mondánk, s egyszerre tízezer fegyveres ember tünt elő,2) kik minden habozás nélkül Húszéin pasa elé jöttek. — Hé ! törökök ! mondák, micsoda bátorsággal jöttetek ti ide ? Tudassátok szándékotokat. — Erre vezérünk Húszéin pasa mondá : Hozzátok és kapitányotokhoz Erdély duzsjaitól s német bíráitól leveleink vannak, szerddrunk Ali pasától is levél van. A várkapitánynyal akarunk találkozni. — Főnökük erre így szólt : Ha így van, akkor közületek néhány ember jöjjön velünk, de ti e helyen maradjatok s az ágyuk alá ne jöjjetek. — Húszéin pasa erre a budai előkelő emberek közül való Húszéin odabasit, Musztafa odabasit és engem szegényt jelelt ki s velünk tíz embert lóra ültetvén, a leveleket és írásokat átadta s elküldött. Azok előttünk mentek s mikor megérkeztünk, a külváros kapuit felnyitották és mi kétfelé nézegelődve a nagy vár tövébe mentünk. A várárok szélén lovainkról leszálltunk s öten lovainknál maradtak. Mikor a hídra léptünk, a várbeli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvereit is elvették, szemeinket bekötötték, s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn vezettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy divdnkhánéban3) találtuk magunkat, s székekre ülve, a Tisza síkságát, a Tisza folyót, a hegyeket s a széltében látszó városokat és falvakat szemléltük. Mi e szemléletben elmerülve lévén, egyszerre előjött a kapitány s mondá : Isten hozott benneteket ! — Mi ekkor az iratokat és leveleket kezébe adtuk. Elolvasván és megértvén azok tartalmát, Zolomi-oglut azonnal elénk hozatta.« »Ez az a kit ti királynak akartok? mondá, s mi Zolomi') A török író hiányos történelmi ismereteire mutat, hogy Bethlen Gábort és Szulejman szultánt kortársaknak tartja. a) Ez állítás nyilván a szokásos keleties nagyítás. 3) Divánkháne : tanácsterem.