Századok – 1901

Tárcza - Karácson Imre: Erdélyi fejedelem-jelöltek 1661-ben 460

460 TÁRCZA. áldása legyen a kövön, mely Szilágyi Sándor örök nyugodalma helyét jelöli ; őrizze nevét és emlékét késő nemzedékekig, hogy a ki életében a múltnak élt, halálában éljen a jövőnek Î ERDÉLYI EEJEDELEM-JELÖLTEK 1661-BEN. Kemény Jánosnak erdélyi fejedelemmé való választatása nagy zavarokat és bajokat hozott az országra. A Porta semmi áron sem volt hajlandó őt törvényes fejedelmül elismerni s az 1661 év nyarán Ali temesvári pasát nagy sereggel küldte Erdélybe, hogy Kemény Jánost elűzve, új fejedelmet állítson az ország élére. Erről a hadjáratról a legaprólékosabb részletekre is kiterjedő leírást hagyott hátra a szemfüles török író, Evlia Gselebi, a ki e mozgalmas idők minden nevezetes eseményénél szemtanú volt. Evlia Cselebinek az utóbbi években napfényre került érdekes munkájáról e folyóiratban már megemlékeztem.1

) A kéziratban megtalált emlékirat hatodik kötetének sajtó alá rendezését az imént kezdte meg Konstantinápolyban Ahmed Dsevdet efendi, ki az első néhány ívnek kefelenyomatát áttekintés végett hozzám küldötte. Ebből közlöm a következő kis részletet, melyben Evlia Cselebi leírja, hogy kik voltak a Porta jelöltjei az erdélyi fejedelemségre 1661-ben. Mikor a török sereg junius végén Erdélybe ment, Kemény János kénytelen volt a túlnyomó erő elől Felső-Magyarországba menekülni, s a törökök és tatárok felhasználták ezt a kedvező alkalmat arra, hogy a Maros mellékét, Aranyos-széket, Torda, Kolozs, Szolnok és Doboka megyéket kirabolják. Kemény János üldözésére átjöttek Magyarországba is s Szatmár és Szabolcs megyékben majdnem minden várost és falut kiraboltak, részben felégettek. Augusztus eleje volt már, s a törökök, kik Szatmár és Cseke között táboroztak, most arról kezdtek gondolkodni, hogy még az ősz beállta előtt valakit fejedelemmé tegyenek. »A padisah fermánja szerint — írja Evlia — okvetetlen királylyá kellett valakit tennünk, hogy egyúttal az adót is behajtva, megbízatásunkat teljesítsük ; különben is, ha a tartományt tovább így romboljuk és pusztítjuk, a birodalomnak ebből mi haszna lesz ?« 2) Ali pasa tanácsülést hívott össze a török főtisztekkel s megállapodtak a fejedelem személyére nézve. A határozat ez volt : »vagy a Huszt várában levő Zolomi-oglut3) vagy a Kassa váro») Századok, 1900. X. 942. 1. 2) Evlia Cselebi Sziálietnámeszi, VI. 20. 1. (Kefelenyomat.) 8) ^Lcjl ^XkJLii (Zolomi-oglu = Zolomi-ft : Zólyomi Miklós.)