Századok – 1901

Történeti irodalom - Czapáry László: Vörösmarty Emlékkönyve. Ism. V. J. 448

TÖRTÉNETI IRODALOM. 449 a tanulmányozóra nézve hasznosabbnak tartanok, ha a szerkesztő időrendi egymásutánban közli vala e becses leveleket, mivel lígy az összetartozó adatok egymást világosítják fel és mintegy önmaguktól csoportosulnak. így pedig, a mint van, a költő és kora mindig csak egy-egy vonatkozásban van előttünk, s a ki értékesíteni akarja a szétszórt adatokat, fáradságosabban jut összecsoportosításukhoz. A szerkesztő különválasztja a »közélet terén szerepelt egyénekkel folytatott levelezést« a »baráti levelezés «-tői, a mi egészen önkényes és semmi alapja nincs. Könnyen azt kérdezhetnők : vájjon csak Deák Ferencz és Wesselényi szerepeltek-e a közélet terén, és Toldy, Bajza meg a többiek nem szerepeltek? S vájjon kevésbbé hű barátja volt-e Deák Kossuth és Wesselényi a költőnek, mint azok, a kiknek levelei a »baráti levelezés«-ben vannak közölve? Még ha a családi levelezést különválasztja a szerkesztő : értjük, bár — szerintünk — erre sincs elégséges ok; de a többit időrendi egymásutánban kellett volna közölnie. Arról fölösleges szólnunk, hogy a levelek így is nagyon értékesek; némely része itt jelenik meg először, más részét a szétszórva megjelent közleményekből szedte össze a szerkesztő kiváló buzgalommal, ha tekintjük, hogy bizony erre a munkára nagyon kevés ideje volt. Nem csoda, ha végigforgatva a gyűjteményt, legott szembeötlik, hogy itt-ott még sokkal több felvilágosító jegyzet is elkelt volna, mint a mennyit a szerkesztő adhatott vagy adni jónak látott, Bibliographiai tekintetben aránylag könnyű volt a szerkesztő feladata oly jeles kiadások után, mint a Gyulai kiadásai; de már tárgyi tekintetben szélesebb körű kutatásokra lett volna szükség, ha a levelek fontosabb személyi és tárgyi vonatkozásait is föl akarta volna deríteni. Sok értékes jegyzettel kisérte ugyan a levelezést a szerkesztő, de még többre is kiterjeszkedhetett volna, ha ideje engedi. így a ki értékesíteni akarja a levélbeli adatokat, sok esetben magának kell utána járni, hogy a vonatkozásokat megértse. Bizonyára Deák Ferencz levelei önmagukban is nagyfontosságűak, így Yörösmartyra czélzólag pedig kétszeresen fontosak. Az ifjú Deák keresetlen, bizalmas hangon ír barátjához és szinte kerülni látszik a komolyabb hangot még akkor is, lia nem egyéni körülményeiről szól. De az 1831-iki cholera hatását s a szegény adózó nép helyzetét részletesen rajzolja egyik igen nagyértékű levelében (1831. okt. 31-én), a melyben a csalékony ábránd s a megvalósítható törvények között éles elmével von határvonalat. Tudja, hogy a felcsigázott remények mindig többet Ígérnek, mint a mennyit a közelebbi SZÁZADOK. 1901. V. FÜZET. 29