Századok – 1901

Történeti irodalom - Apponyi Sándor: Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. Ism. L. 442

TÖRTÉNETI IRODALOM. 445 nem bírt, hanem határozottan azt jegyzi meg, hogy szereplésének első nyomát 1572—73-ban találjuk, midőn Páduából levélben keresi fel az akkor Párisban tartózkodó Brutus János Mihályt, hogy őt Forgách Ferencz kanczellár megbízásából a fejedelem udvarába hívja. A hosszú ajánlás, sajnos, kevés oly adatot tartalmaz, mely Kovacsóczi ifjú éveire új világot vethetne, mindazonáltal a következő helyen, már a Forgáchhoz való viszonya tekintetében is figyelemre méltónak találom. (Következik a latin idézet.) A beszéd, melynek folyékony, előkelő nyelvezete a kitűnő humanistára vall, főkép általános dicséreteket tartalmaz és az ókori történetből vett példáknak mérték nélkül való összehalmozása által fárasztóan hat. Egyes helyeket azonban különösen ki kell emelni. Találóan jellemzi pl. Kovacsóczi az utolsó Zápolya tragikus sorsát, a kit halála akkor ért utói, midőn sorsa jobbra fordulni látszott. Az Európa általános helyzetére vonatkozó egyéb megjegyzéseiből kiviláglik, hogy az ifjú szerző államügyekben már jártas volt. A praefectura Varadiensis-re, Báthory küldetésére Miksához és fogságára, a testvéréhez Kristófhoz való belső viszonyára vonatkozó néhány megjegyzéssel az életrajzi adatok ki vannak merítve.« — Csak találomra idéztük e mutatványt a hatszázötven mű leírásából annak az illusztrálására, hogy Apponyi gróf nemcsak elolvasta az egyes műveket, hanem tanulmányozta a a reájok vonatkozó irodalmat is. Némelyik szűkszavú jegyzete alapján egész értekezést lehetne írni, némelyik leírás már nála is egész tanulmánynyá növekedett. Ilyenek: Vivaldus »Opus Kegale« cz. művének (1507) ismertetése (72. sz.), melyben Saluzzoi Lajos őrgrófnak II. Ulászló magyar királyhoz való viszonya van részletesen előadva; a Frangepán-féle breviárium (131. sz.), mely szép fametszetei, különösen azon képe révén, mely Frangepán Kristófot és nejét térdeplő helyzetben ábrázolja s a millenniumi Magyar Nemzet Történeté-ben is megjelent, nálunk eléggé ismeretes; még ismeretesebb Frangepán Kristóf alakja, kiről Thode »Der Ring des Frangipani« czímű érdekes monographiája megjelenése alkalmából e folyóirat kétízben is megemlékezett ;J) különösen beható tanulmányra adott okot a »Complurium eruditorum vatum carmina« cz. munka (Augsburg, 1518. — 132. sz.), a hol Maximilianus Transylvanus származása kérdésével foglalkozik a tudós gróf nagy apparatussal. Ε folyóirat olvasóit azért is érdekelni fogják Apponyi fejtegetései, mert az a kérdés, hogy Maximilianus, a jó Bod Péter Századok. 1896. 846. 1., 1897. 163. 1.