Századok – 1901

Történeti irodalom - Apponyi Sándor: Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. Ism. L. 442

TÖRTÉNETI IRODALOM. Hungarica. Magyar vonatkozású külföldi nyomtatványok. Gyűjtötte és leírta gróf Apponyi Sándor. I. köt. XV. és XVI. század. Budapest, 1900. Franklin-társ. kny. 8-r. V, 478, 2 1. Tisztelettel tekintünk azon mágnásainkra, kik őseiktől örökölt vagyonuk jövedelmét nem versenyistállók alapítására vagy egyéb sportra, avagy börze- és bank-üzletekre költik el, hanem minden anyagi gondoktól menten s a fölösleges vagyonfelhalmozás vágyától sem gyötörtetve, kényelmes palotáikban szállást adnak a tudományoknak s üres óráikban társalognak a komoly múzsákkal is. Ilyen mágnás sohasem hiányzott nálunk. Nem voltak ugyan sokan, de mindig volt egy-kettő az arisztokráczia jó hírnevének megmentésére. Gróf Zrínyi Miklós nyitja meg a díszes sort. Utána jő gr. Gvadányi generális, a szenvedélyes könyvgyűjtő Ráday Gedeon, gróf Reviczky Károly orientalista és könyv-amateur, gróf Viczay Mihály nummismatikus, gróf Festetich György, a két Széchenyi, a két Teleki (a könyvtár-alapító Sámuel és a historikus József), továbbá gróf Mikó Imre, báró Kemény, báró Eötvös József, gróf Szécsen Antal; az élők közül gróf Széchenyi Béla, gróf Zichy Jenő, gróf Teleki Samu, b. Radvánszky Béla, b. Eötvös Lóránt, gróf Kuun Géza és gróf Apponyi Sándor. Apponyi Sándor gróf a lengyeli kastély magányába félrevonulva, nem szívesen beszéltet magáról. S a mikor mégis beszélnek róla, neve mindig valami kellemes tudományos vagy irodalmi meglepetéssel van kapcsolatban. Ilyen meglepetés volt, midőn az 1882-ik évi könyvkiállításon bemutatta lengyeli könyvtára kincseit; midőn 1886-ban kiadta anyai ágon ősanyjának, Isota Nogarola humanista írónőnek munkáit ; midőn föltáratta a lengyeli őskori telepeket; midőn a millenniumi kiállításon ritka metszeteit és páratlan könyvtára egyéb kincseit mutatta be, és most, midőn kiadta e könyvtár katalógusát. Eddig csak a mutatványokból lehetett fogalmunk a