Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - II. közl. 385

GRÓF SZÉCSEN ANTAL·. 409 szüleménye, nem a gondatlanság eredménye. Eredménye volt ez annak, liogy midőn valamely államtestület létezik, melyben bizonyos gyakorlati viszonyok tettleg életben vannak, azok kezelésének módja és formázata egy pillanatig sem maradhat függőben, hanem azt valami módon és alapzaton el kell határozni. Lehet azon ügyeket absolut modorban, lehet alkotmányosan kezelni ; de nem létezhetik azon pillanat, melyben az absolut kormány megszűnvén, az alkotmányos kormányzatnak pedig valamely formája még föl nem állíttatván, az államélet legfőbb teendőire nézve semmi kormányforma ne legyen megállapítva. Azért, midőn ő Felsége még 1860-ban abbeli szándékát kijelentette, hogy birodalmának legfőbb ügyeit népeinek alkotmányos befolyása mellett fogja kezelni és kezeltetni, be kellett következni azon időpontnak, hogy ő Felsége ezen ígérete beváltásának külső alakzata megállapíttassék. Ezen ígéret beváltását a monarchia többi népeire nézve a magyar kérdésnek megoldásától tenni függővé, nem volna más, mint ő Felsége szavát hosszú időkre teljesítetlen hagyni. Mert ime öt esztendő mult el azóta, és — megengedem, hogy a közbejött kormányok hibája miatt — ezen kérdés még ma sincsen megoldva. Több évi tapasztalás meggyőzhette ő Felsége többi tartományait, hogy ha a magyar országgyűléssel való kibékülést őszintén óhajtják, ideiglen le kell mondaniok a monarchia sok közügyeire nézve megállapított alkotmányformák gyakorlatáról. és ha ezen forma ideiglenes szünetelése sokak által aggodalommal, ellenszenvvel és féltékenységgel · fogadtatott, e tapasztalás daczára kétszeres ellenszenvvel fogadtatott volna az absolut kormány folytatása azon időben, melyben e tapasztalás hiányában ő Felsége nem-magyar tartományaiban az alkotmányos formák felállításának elhalasztása csak az alkotmányos élettől való idegenkedésnek tulajdoníttatott volna. Ezen kérdés megoldása, felfogásom szerint, lehető volt volna a nélkül, hogy a februári alkotmány szervezetébe Magyarország végképen és részletesen beillesztessék ; lehető volt volna a többi tartományt, kielégíteni, mégis a Magyarországot illető megállapodásokat az országgyűlési egyezkedésekre fentartani. Ε mellett szólaltam föl akkor, ezt akartam keresztülvinni ; de ezen nézet ő Felsége tanácsában, ő Felsége kegyes pártfogása ellenére, többségre és támaszra nem talált. Midőn arról volt szó, hogy ezen februári alkotmány aláirassék, nem könnyelműleg, nem óvatosság, nem előrelátás nélkül határoztam magamat arra, hogy csekély nevemet ráadjam. Mivel azonban az akkori időben semmi készület se létezett egy miniszteri válság megoldására ; mivel visszalépésem kétségkívül az akkori főkanczellár, Yay báró visszalépését is maga után vonta volna ; mivel a kibékítés és egyezkedés azon lehetősége, mely a februári