Századok – 1901
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - II. közl. 385
406 THALLÓCZY LAJOS. ha a monarchia inhaerens jellegét félreismerjük. Veszedelmesen ámítnók magunkat azt hivén, hogy ezek a monarchia jellegét megadó elemek, azért mert közjogi megnyilatkozódásuknak útja el van állva, elmosódtak vagy szétmállottak ; élnek azok s hatnak továbbra is, csakhogy téves irányba kerülnek s bomlasztó hatású méreggé válnak,,ha megtagadjuk tőlök azt az elismerést, mely törvényes .és szabályszerű actiójoknak előföltétele. A történet-politikai individualitás fogalmát különböző oldalról különbözőképen magyarázták. Ha azt kérdi valaki, hogy mi az a történet-politikai individualitás, arra nagyon könnyű a felelet az osztrák monarchiában. A különféle országok történet-politikai individualitása a monarchia egyes részei nemzeti, történeti s politikai fejlődésének és életműködésének az egybefoglalása. Ez az a fogalom, a melynél fogva csak magyar királyság s nem dunai avftgy tiszai vagy kárpáti kerület létezik, a mint hogy nincsen troppaui vagy salzburgi département, de igenis van két ország, Salzburg és Szilézia ; nincs moldovai avagy adriai tengermelléki kerület, hanem van Trieszt városa s egy ország — a cseh királyság. Ha valamely álladalomban, illetőleg annak minden részében, ha Váltakozó fokozatban is, egy ehez hasonló elv nyilvánúl. akkor annak jellege s a hozzá fűződő fogalmak felől nem tévedhetünk. A történet-politikai individualitásnak az érzése, noha eltérő elosztásban, de megvan a monarchia minden országában ; ignorálni ez érzést, még nem jelenti azt, hogy meg is szüntetjük vele. Nyíltan megvallom, hogy én a magyar országok kielégítését, azok örömmel teljes hozzájárulását az osztrák monarchia fennállásához, a monarchia erejére és hatalmára nézve ép oly szükségesnek tartom, a mint hogy a monarchia erejében és hatalmában látom Magyarország boldogulásának legbiztosabb garancziáját ; — oly meggyőződésem ez, melyben engem nem tántoríthat meg az idők váltakozó folyama, mert ugyan mit jelentenek évtizedek a nemzetek életében a politikai szükség s a történelmi fejlődés eredményeihez képest ? Szögyény Lászlónak szeptember 25-én mondott beszéde magyar szempontból concrétebb volt, de Szécsené a gyűlés nem magyar tagjait is elragadta, mert közelebb esett bozzájok a felfogás. így lett ő a magyarok speakerje fölfelé és lefelé. À tárgyalásnak az volt- a magva, hogy Magyarország viszonyát >) A beszéd németül a Verstärkter lleiclisrath iratai közt, 1860. Jlagyarúl az Idők Tanuja közli 1860. okt. 10-iki számában.
