Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - II. közl. 385

GRÓF SZÉCSEN ANTAL·. 405 Először nyílt alkalma tanulmányait, ismereteit, felfogását érvényesíteni. Valamennyien elismerték szellemes érvelését, finom parlamentáris érzékét. »Bizonyos szellemi báj, a mi csak keveseknek adatott a politikusok közííl, — így szól róla egy éles ítéletű publicista1

) — megjelenését vonzóvá tette.« A húsz ülés közül alig volt egy-kettő, a melyen ne beszélt volna. Mint előadó oly gyorsan beletanult a nehézkes apparátusba, hogy a minisztereket is meglepte vele. Leghatásosabb beszélt szeptember 22-én mondta el, mint a többségi javaslat előadója. Fejtegetnem e beszédet annyit tenne, mint idézni az egészet. Általában véve sem vagyok barátja a nagy politikai beszédek elemzésének ; legföljebb jó parafrázist adhatni, de sohasem olyat, mely fölöslegessé tennP az eredetit. Elég megemlítenem annyit, hogy e beszéd Szécsen Antal politikai hitvallását tartalmazza, mely eddig jellemzett fejlődési folyamatának logikai eredménye. Kifejtette a történet-politikai individualitás elvét, hangsúlyozta a monarchia egységét kifelé, Magyarország történeti jogát, s azzal végezte, hogy: »a jogban van az erő.« Altalános szempontokból beszélt, mint az öreg Metternich herczegnek — kit csak az imént siratott el2) — modern magyar tanítványa. Közöljük beszédéből azt a részt, mely az ő történet-politikai kátéjának változatlan hitczikkelye maradt mindvégig : »Az osztrák monarchiának 3

) igaz és tényleges jellege abban rejlik, hogy ez a monarchia nem modern értelemben veendő egységes állam, nem olyan állam sem, mely egyazon néptörzseket, egyazon népelemeket megfelelő arányban foglal magában. Oly állam ez, mely különféle elemekből áll, melyet különböző országok és nemzetiségek alkotnak együvé, és pedig akkép, hogy meganynyian. jóllehet különféle fokozatban él bennök az ő sajátosságuk, történeti egyediségük érzete, ragaszkodnak is hozzá. Ha ebből valamely hátrány, vagy nehézség származik is az osztrák monarchiát illetőleg, viszont az e körülmény nyújtotta előnyök busásan felérnek vele ; azonban semmiesetre sem szüntetjük meg a bajokat, >) Dr. Waldstein Pál a Wiener Tagblatt 1896. aug. 18-iki számába írt érdekes nekrológjában. a) Meghalt 1859. június 8-án. s) 1867-ig közkeletű elnevezése a dynastia bírlalta országok egyetemének.