Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - II. közl. 385

GRÓF SZÉCSEN ANTAL. 403 sainak tanúsága szerint Dessewft'y Emil foglalkozott a legbe­liatóbban a közösügyek kérdésével, s tervezete, mint politikai munkálat, valóban a legélesebb judiciumról s nagy tanulmány­ról tesz tanúságot.1) Jósika és Szécsenék politikai jellemére világot vet, hogy azonnal elfogadták a jobbat, még ha barátjoktól jött is. Szécsen nem volt az az ember, — .... a ki mások elnyomása által remél kitűnni s arra tör szünetlen, hogy az letörve ne bírjon nagysággal. 2) Vállvetve munkálkodtak, de nem csoda, hogy tízévi meg­merevedés után nem térhetett vissza egyszerre a monarchia elasticitása. Az olasz háború sikertelensége daczára a biro­dalom egysége a középpontban még ereje teljében pompázott, igaz, hogy létének gyökerei már megereszkedtek, de ez a központban még nem látszott meg. Viszont idehaza, a hol a gyökereket s az apparátust inogni látták, túlkorán következ­tettek a rendszer teljes fölbomlására. Mindössze annyit ért el e loyalis mozgalom, hogy azt a miniszteri tanácsadó testületet, melyet 1851-ben szerveztek iieichsrath czím alatt, mint ilyent feloszlatták, s 38 kineve­zettel megerősítve »verstärkter ßeichsrath« elnevezéssel tanács­kozó testületté avatták. Kicsi kis rés volt ez az alkotmánytalanság nagy terén. Közjogi praecedenst nem alkot, s hogy azzá nem lett, azon mesterileg segítettek azok, a kik a meghívást elfogadták, ') Megjegyzem, hogy Kónyi Manó »Deák Ferencz beszédei« czímű · gyűjteményében (IX. köt. 200—290. II.) páratlan szorgalommal állítá essze az októberi diploma keletkezésére vonatkozó hozzáférhető anyagot. (Szé­csenre vonatkozólag olv. II. köt. 198. 225., III. köt. 103. 116. 125. 296. 440. 11.)' Felhasználta Lónyay M. és Szögyény László nagybecsű emlék­iratait, közli Dessewöy E. munkálatát is. Jellemrajzot írván, természetesen nem használok föl minden adatot. Azonban ha akarnám, sem írhatnám meg Szécsen életrajzát. Mert a míg a Majláth, Sennyey, Cziráky, Ürményi, Jósika, Szőgyény, Vay, Zsedényi s az osztrák faktorok levelezése, míg a közlevéltárak anyaga nem érett meg a közlésre, legföljebb csak arra szorítkozhatunk, hogy ezeknek nyilvántartására figyelmeztessük az érdek­lődőket. ') Dante: Purg. XVII. 115. Szász K. ford. 25*

Next

/
Thumbnails
Contents