Századok – 1901

Tárcza - –l –d.: Rákóczi Erzsébet és Zrinyi Miklós 359

TÁRCZA. 359 életem. Saját és családom tagjaira vonatkozó személyes események s állapotok. IV. A Bezerédj nemzetség ősrégi, • újabb és legújabb földbirtokai, városi házai. Elidegenítések. Szerzemények, új épületek. V. Negyvennégy esztendős mezei gazdaságom. Félszázados időjárás. VI. Nevezetes fordulat életem késő alkonyán. VII. Politikai helyzet életemben. Bezerédj Antal, mint elbeszéléséből kitűnik, szorgalmas naplóíró volt s naplói ötven éven át számos kötetre felszaporodtak. Ezekből készítette »négy évi vas türelmet igénylő, súlyos munkával« ezt a kivonatot, melyet szerettei számára, úgy látszik, néhány példányban nyomatott ki csak. Egyszerű, igénytelen előadásban mondja el élményeit s a családjára vonatkozó eseményeket. Nagyobb szerepet a sors nem juttatott neki. de ő maga is többre becsülte a visszavonult életet ; teljesen kielégítette őt gazdasága, családja és közeli rokonsága. Keresetlen szavakkal ad kifejezést azoknak az örömöknek és szenvedéseknek, melyek őt élte folyamán érték, s aggodalmainak, vagy épen több ízben is rá nehezedett gyászának élénk leírása helylyel-közzel megindító. A Bezerédj család, melynek Antal, ez emlékirat szerzője (szül. 1814. aug. 10-én Sümegen, Zala vármegyében) tagja volt, tudvalevőleg a Ló'rente genus-bó\ való s származását felvibeti egészen a tatárjárás koráig. Szerzőnk nem mulasztja el mind apai, mind anyai (Szentgyörgyi Horváth cs.) őseit felsorolni, s azután nem sokat törődve a művészi elbeszélés követelte formával vagy épen a compositió egységével, híven leírja élete folyását egészen 1891-ig. Nem ambitiója az irodalmi színvonal elérése s nincs is benne semmi az író emberből. Mindazáltal naplója sok érdekes adatot tartalmaz, melynek a kortörténetíró hasznát veheti, s épen azért, úgy hiszszük, nem volt felesleges dolog az érdeklődők figyelmét arra felhívni, hogy Bezerédj Antal naplójának egyik példánya megvan a M. Tud. Akadémia könyvtárában. B, S. RÁKÓCZI ERZSÉBET ÉS ZRÍNYI MIKLÓS. Thaly Kálmánnak »Gr. Rákóczi Erzsébet mint költő« czímű közleménye, mely a Századok mult évi folyamában jelent meg,1) új és érdekes egyéniséggel gazdagította irodalmunk történetét. Thaly bemutatta és érdeme szerint méltatta a magyar költőnő két költeményét is. Különösen kiemelte az elsőnek, a nyolcz szakaszra terjedő panaszló ének-nek hetedik szakaszát : J) Századok, 1900. 481 és köv. 11.