Századok – 1901

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: A pálos-rend feloszlatása - I. közl. 310

A PALOS-RENI> FELOSZLATÁSA. 321 lett a méltatlankodás liangja. Haragjok természetesen a császár ellen irányult, de mivel meg voltak fosztva attól a lehetőségtől, hogy vele éreztessék, az ellen fordították, a ki a rend és a fejedelem között közvetítő volt : Ordódy ellen. Öt tették, legalább részben, felelőssé a csapásokért s vádolták, hogy nem tudta megakadályozni a veszedelmet. A lappangó elégületlenség az 1785-iki generális-választás alkalmával tört ki. Ordódy hat évi mandatuma már az előbbi esztendőben, 1784-ben lejárt, de a nagy-káptalan, a hol a generálist kellett választani, még mindaddig nem ült össze. Az 1785 év elején a generális megtette az előterjesztést a császárnak a választásra vonatkozólag, a ki azt kívánsága szerint aug. 28-ára tűzte ki. Ordódy a »királyi engedelem« szerint kihirdette a nagy-káptalant, székhelyéről, Máriavölgyből, elküldte a provinciákba a meghívókat, fölszólította a főnököket, választassák meg a generális-választókat. Megragadta egyszersmind a jó alkalmat, hogy megsürgesse a provinciálisoknál az évi járulék beküldését, a mely még egyre késett.1

) A provinciálisok is megragadták az alkalmat, nem ugyan arra, hogy a generális kérését teljesítsék, hanem hogy ellenséges indulatuknak adjanak kifejezést. A két kis provincia fejei, a sváb és isztriai provinciális, egész nyugodtan visszaírtak Ordódynak, hogy ők nagyon szegények, az évi járulékot tehát nem küldhetik meg, a generális-választással pedig nem törődnek, megbízottakat nem választanak, csináljanak Máriavölgyben, a mit akarnak. Annál érdekesebb és jellemzőbb a két nagyobb provinciának a válasza. A horvát tartományfő, Prekrit Pál, éles hangon válaszol, de a felelősséget nem meri magára vállalni, tehát úgy tűnteti föl a dolgot, mintha a priorok határoztak volna a generális felszólítása ügyében s ő egyszerűen csak tolmácsolná a határozatot. A horvát kolostorok priorjai — jelenti nagy sajnálattal — mind megegyeztek abban, hogy most nem küldik meg a kívánt pénzt a generálisnak, maguk is oly szegények lévén mint a templom egere, hanem a helyett szolgálnak egy jó tanácscsal : kérjen magának a királytól — pensiót. A felszólítás második részére vonatkozólag megint csak a jó tanács apró pénzével fizetik ki a generálist: a prioroknak megegyező véleménye — írja tovább a provinciális — az, hogy ha már megszűntette a király a rend kolostoraiban a legfontosabb állásokat, érje ugyanaz a sors a rend legfőbb állását, a gene') Orsz. Levéltár, M. udv. kancz. 1785 : 8689.