Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - I. közl. 15

2 8 ÁLDÁS Y ANTAL. lett volna.1

) A zsinat és a herczeg közti érintkezést a két fél követei : a novarai püspök a zsinat, Lodovico Sabini maestro dell' entrate a herczeg részéről közvetítették.2) A sienai követ a herczegben látta a helyzet urát, ki nemcsak Olaszország sorsát tartja kezében, hanem a zsinattal is úgy bánhat el, a hogy kedve tartja.8

) Orlandi részben helyesen ítélt. A milanói herczeg az 1433 őszén Olaszországban lejátszódó eseményekben tevékeny részt vett. IV. Eugén pápát ekkor nemcsak a baseli zsinat támadta; tényleges támadásoknak volt kitéve az egyházi állam, melyekben Viscontinak keze mindenütt ben volt. Alig hogy Zsigmond elhagyta Olaszországot, a pápa ellen újra kitört mindenfelé az ellenségeskedés. Niccolo Fortebraccio egy condottiere csapat élén Rómának ment, azt bevette, mire a pápa előbb az Angyalvárba, onnan pedig S. Lorenzo in Damaso-ba menekült. Fortebraccio táborát ezután Tivoliban ütötte fel s innen nyugtalanította az örök várost hónapokon keresztül. Ugyanakkor Italiano da Forli és Antonello da Siena is haddal támadtak az egyházi állani ellen; a spoletoi tartományt pusztították. Másfelől Sforza Ferencz, szintén a milanói herczeg szolgálatában, a Marca Anconitanát szorongatta.1) Forrásaink e támadásokról mind úgy szólnak, hogy azok a baseli zsinat, vagy a milanói herczeg kezdeményezésére történtek. S hogy ez így volt, mutatja az a most napfényre került levél, melyben Visconti felhívja Jacopo da Lonatét, hogy vegye oltalmába mindazokat a városokat, melyek a zsinat pártjára akarnak állani, s a melyben Fortebraccio támogatásába ajánlja Lonate missióját.5) Ez minden kétséget kizárólag mutatja, hogy a milanói herczeg teljes egyetértésben járt el a pápa elleneivel. A milanói herczegnek Zsigmondnál már sok volt a rovásán. A császár még mindig haragudott reá a be nem váltott Ígéretek miatt.0

) A herczegnek imént vázolt szereplése, karöltve ') Alfonsus Carillius. Enbel (Hierarchia catholica medii aevi 48.) két cardinalis S. Eustachii-ról tesz említést : Jacobns Insulanus meghalt 1431 febr. 9-én, Alfonsus Carillius meghalt 1434 márczius 9-én. 3) Orlandi szeptember 8-iki jelentése az idézett helyen. 3) Ugyanott. ') Gregorovius : Geschichte der Stadt Kom, VII. köt. 40—41. 1. — Ε. T. Α. 78. sz. 3. §. Továbbá u. ο. 84. sz. — Eugen pápa levele Zsigmondhoz 1434 január 4-ről és Cigala császári követ beszéde a pápához január 4-ike körül u. o. 85. sz. 5) Ε. 'Γ. Α. XI. 28. 6) Felpanaszolja ezt a zsinatnak is : . . . »non tenuerat sibi promis -sum, nec in nutrimentis neque quantum ad equos et homines armorum, imo reliquerat eum in medio inimicorum suorum« . . . R. T. Α. XI. 73. sz. Johannes de Segovia krónikája után.