Századok – 1901

Értekezések - PÓR ANTAL: István úr árvája - II. bef. közl. 193

ISTVÁN UR ÁRVÁJA. 203 mint rokonát bizalmasan fogadta és fölajánlotta neki kastélyát. A gróf elfogadta a szíves ajánlatot, beköltözött a kastélyba két fiával s fegyveres kíséretével, és arra kényszerítette a lierczegnőt, liogy lia feleségévé legyen és vele a házasságot elhálja. Miután ez megtörtént, az ifjú párt gályáin a Provence-ba szándékozott vitetni. — Lajos nápolyi király és felesége azonban, kik ekkor Gaetában tartózkodtak, ezen botrányos esemény hallatára igen fölháborodának. Sikerült a gályákat útközben letartóztatniok, a gaetai révbe hozatniok, hol Lajos nápolyi király az avellinoi grófot, az atyát, sajátkezűleg leszúrta, fiait tömlöczbe vetette, sógornőjét pedig kiszabadította.1) Mária durazzoi herczegnő megbecstelenítve tudván magát a kényszerű (?) házasság által, melyet az ifjú avellinoi gróffal kötött, és özvegységre vágyódván, hogy második férje halála után harmadik házasságra léphessen, fölhasználta az alkalmat, midőn a király és királynő Nápolyból (ad S. Mariam de Pedegripta) eltávoztak : négy fegyveressel férje börtönébe tört, őt mint a királyi vér megfertőzőjét saját jelenlétében minden irgalom nélkül meggyilkoltatta és tetemeit a tenger partjára vettette. (1352.) 2

) Az ezen erőszakos úton immár másodszor özvegységre jutott szép herczegnőt (mert szépségét egyhangúan magasztalják) csakhamar megvigasztalta saját sógora, Piilöp tarantoi herczeg. Minthogy pedig a férjgyilkos asszony nem remélhette a szentszéktől, hogy a közeli atyafiság és sógorság házassággátló kettős akadálya alól őt fölmentse, titkon (csakúgy mint első férjével) egybekelt a tarantoival, mely vétkes viszonynak gyümölcse egy apró Péterke lett, ki 1355 körül jött e napvilágra. És most ugyancsak ostromolták a pápát a dispensatió megadásáért. Sok levélváltásba került és alázatos esdeklésbe, míg VI. Incze pápa törvényesítette a házasságot; magát a kis Péterkét is megszólaltatták, hogy kedves levelével megengesztelje a szent atyát. De az örömet, hogy levele meghallgatást nyert, nem sokáig élte túl, mert kisded korában *) Cronicon Siculum, IC. 1. — 51. Villani, 1. c. öl—95. ή M. Villani, III. ο. 70. — Cron. Sicul. 17. 1.