Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - II. közl. 116

ZSIGMOND KIRÁLY KS A VELEN! ΖΕΙ KÖZTÁRSASÁG. 1 33 újabb utasítást ad, és a császári tervezettel szemben készült velenczei béketervezetet. A velenczei tanács a császári tervezetet alaposan megrostálhatta, mert az ápr. 2-iki határozatban annak egy részéről mint nem illőről és fölöslegesről szól, de nem terjeszkedik ki reá bővebben. A többi pontokat is a tisztességgel ellenkezőknek jelenti ki, de ezek közül egyet legalább fölemlít, és pedig a császári katonaság eltartására vonatkozót. Ugy látszik, hogy Zsigmond Yelenczétől minden áron az Olaszországba küldendő katonaság eltartását kívánta megnyerni. Velencze ezt újra megtagadta, nem tartván méltányosnak, hogy mind a saját, mind a császár katonaságáról gondoskodjék. Ε tekintetben tehát megmaradt előbbi álláspontja mellett, csak annyiban találunk a mostani és az előbbi utasítások között eltérést, hogy az április 2-iki utasítás csak 3000 emberről szól, holott előbb 12 ezerről volt szó. Azonkívül az utasítás nagy súlyt helyezett arra is, hogy a császár, a hogy megállapodás is történt volt már, a svájcziakat is vonja bele a hadjáratba s a megígért svájczi csapatokat mozgósítsa.1) Azonkívül meghagyta a tanács a követeknek, hogy a császárnak 1500 aranyat adjanak, miután mind Schlick Gáspár, mind pedig Brunoro della Scala a császár szorult viszonyairól tudósították őket.2) A mint látjuk, a köztársaság pénz dolgában nem igen fukarkodott Zsigmonddal szemben. A velenczei tervezet 13 pontban foglalja össze a köztársaság részéről megállapított föltételeket. Előre bocsátja, hogy a szövetség IV. Eugén pápa, Zsigmond császár és a velenczei köztársaság között köttessék a milanói herczeg ellen, s abba, ha akarja, a ílorenczi köztársaság is, mely jelenleg Velenczével szoros szövetségben áll, beléphet az annak idején ez esetre megállapítandó föltételek mellett.3) Az érdemleges kívánalmakat Velencze a következőkben foglalja össze : Szólítsa fel Zsigmond Filippo Maria Viscontit, hogy a felszólítástól számított záros határidő alatt adja vissza 1. mindazokat az egyházi birtokokat, melyeket akár ő, akár az ő nevében hadvezérei és seregei a szentszék akarata ellenére megszállva, hatalmukban tartanak; 2. adja vissza mindazokat a birodalmi területeket, Genuát, Astit, melyeket császári fölhatalmazás nélkül tart elfoglalva. Az esetre, ha a herczeg e felszólításnak eleget teend, a szövetségbe ő is beléphet, jobban mondva, az reája is kiterjesztetik; ha pedig a herczeg a fel*) U. o. 186. sz. 1. §. Az utasítás 2. és 3. pontjában foglaltakról az alább tárgyalandó tervezetnél lesz szó. a) U. o. 4. §. 3) TT. ο. 187. sz. 1. §.