Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - II. közl. 116

J 26 ÁLDÁSΥ ANTAL. szólításnak eleget tenni vonakodik, az egyházi jés birodalmi területeket vissza nem adja, akkor a szerződő felek határozzanak azon utak és módok felől, melyekkel a herczeget erre kényszeríthessék, vagy az ellene indítandó háborúról, hacsak utólag nem akarnának vele tárgyalásokba bocsátkozni. Kívánja továbbá a köztársaság, hogy a császár, ha a herczeg a felszólításnak eleget nem tesz, ellene a szükséges lépéseket tegye meg, sőt e tekintetben a herczeget még az imperiumbeli birtokaitól is foszsza meg, sőt ezt föltételesen mindjárt a felszólításban is mondja ki. Ép így a pápa is köteleztessék a herczeg ellen, ha az egyházi birtokokat vissza nem adja, a szokásos egyházi rendszabályokat, excommunicatiót is alkalmazni.1

) A következő pontok a felek által állítandó fegyveresekről szólanak. És pedig az 5-ik pont a velenczei tanácsot kötelezi arra, hogy háború esetére legalább 10,000 lovast és 4000 gyalogost állítson síkra. A 6-ik pont a császárt 3000 lovas kiállítására kötelezi, mely csapatnak a velenczei csapatokkal kell egyesülnie. Azonkívül a császár köteles, a mint ez már számtalanszor tárgyaltatott, háború esetére legalább 5000 svájczi fegyverest hozni Olaszországba, mind ezek, mind az előbbiek költségei őt terhelvén. A hadi szervezetre nézve pedig a 7-ik pont kimondani kívánja, hogy a császári vezér alatt levő csapatok saját vezérüknek, a liga, illetőleg a velenczeiek csapatai szintén saját kapitányuknak tartoznak engedelmességgel, azonban e vezéreknek mindenben egymással egyetértően kell eljárniok, a császári jelvények pedig elsőbbségben vannak. A 8-ik pont szerint a császár maga nem kötelezhető arra, hogy személyesen jöjjön e hadjárat végett Olaszországba, ha azonban saját költségén személyesen részt akar venni a hadjáratban, vagy seregét a birodalom zászlaja alatt küldi le, az út a velenczei területen keresztül nyitva álljon előtte. A császár és csapatai biztonságáról a köztársaság gondoskodni tartozik, valamint arról is, hogy a szükséges élelmiszerek illő áron álljanak rendelkezésre. Velencze egyáltalán köteles a birodalmi csapatoknak vagy a császárnak kezére járni, s beleegyezik abba, hogy mindaz, a mi a milanói herczeg jelenlegi tényleges birtokaiból elfoglaltatik, a birodalmi birtokokhoz csatoltassék.2) Kimondatik azonban az is, hogy a Milano elleni háború csak a szövetség valamennyi tagjának beleegyezésével indítható meg.;

i

) A jövendő császári koronázásról, illetőleg római útról gondoskodik a 9-ik pont, mely szerint Velencze megígéri, hogy a ') U. o. 2—4. §. s) U. o. 8. §. 3) U. o. 10. §.