Századok – 1900

Tárcza - Karácson Imre: Török követség Zrínyi Miklósnál 942

Τ Á R C Ζ A TÖRÖK KÖVETSÉG- ZRÍNYI MIKLÓSNÁL. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér csáktornyai várában az 1660-ik esztendőben nagy ünnepély volt. A szultán meghagyására Melek Ahmed, boszniai kormányzó pasától fényes követség érkezett oda tizenkét kocsira való értékes ajándékkal, hogy a Zrínyinél fogságban levő behkei török kapitányt kiváltsák. Ez a követség, melynek története a mi irodalmunkban ismeretlen, különösen érdekes azért, mert vezetője a híres török útleíró, Evlia Cselebi volt. kinek az utóbbi években kéziratban megtalált nagybecsű útleírásait »Evlia Csçlebi Sziáhetnámeszi« czím alattmost adja ki Konstantinápolyban Ahmed Dsevdet efendi. A kézirat tíz vaskos kötetre terjed. Eddig már öt kötet jelent meg -) a világlátott Evlia Cselebi útleírásából, s az ötödik kötetben 3) beszéli el Zrínyi Miklósnál való követségét, a mikor napokon át vendége volt a nagyhírű magyar főúrnak Csáktornyán. Evlia több száz főnyi kísérettel indult el Boszniából Zrínyihez, kinek tartománya »a Dráva folyótól a Száváig, vagyis északtól délnek három napi járó földre terjed.« Evlia Zrínyi nevét törökösen Zerinoglu (Zerinfi) alakban írja4

) és őt bánnak, berezegnek, sőt királynak is nevezi. Zrínyi családjáról azt hallotta, hogy régenten hatalmasabb volt. »A régi időben — úgymond — Zerinoglu kezében volt Iszkenderr>

) koronája, de a német császár megkívánta e koronát. Zerinoglu ellen Sol* ι , —λ JU U.I IS Γ ) S Ο • ··· •• Y »rif. 2) Az ötödik kötet 1898-ban (1315. Hedsra) jelent meg. 3) 524—534. 11. 0 j-r.;; 5) Iszkender : Nagy Sándor, kinek mint világhódítónak neve a keletieknél igen népszerű. A törökök regéje az állítólagos korona révén a Zrínyieket is összehozta a híres makedoniai királylyal.