Századok – 1900

Történeti irodalom - Pirhalla Márton: A szepesi prépostság vázlatos története. Ism. Gombos F. Albin 934

TÖRTÉNETI IRODALOM. 946 ki győzelmesen. A kanonokok is, megfeledkezve kötelességeikről, odahagyják a káptalant, másutt laknak ; a nép pedig lelkileg is züllésnek indúl. Sem a királyi, sem az egyházi rendeletek nem bírják e bajokat orvosolni. Ilyen állapotban találta a prépostságot a huszita mozgalom, melynek fegyveres hívei már 1431-ben pusztítva járják be a szepesi vidékeket. A mit annyi század szorgalma épített, az most egyszerre semmivé lőn. A nehéz napok azonban nem tartottak sokáig. A garázdálkodó csehek lassanként kiszorultak a prépostság területéről, s már az anyagi jóllét föllendülésére vall az is, hogy a század hatvanas éveiben új templom építését kezdik meg. A huszita korszak azonban nem mult el minden nyom nélkül. A hitélet sokban megváltozott ; már az egyháziak, főképen a szerzetesek között is akadnak olyanok, a kik szabadabb szellemben kezdenek működni; sőt némelyek azt hiszik, hogy az akkori prépost, Stock János, a ki orvosi minőségéből emeltetett e fontos egyházi méltóságra, maga is az újítók közé tartozott volna. Mindennél ékesebben szól azonban az a kérelem, melyet a felső megyék, így Szepes megye is. 1506-ban intéztek II. Ulászlóhoz az egyházújítás érdekében.1) Kétségtelen, hogy Husz követői a felső vidékeken egészen a nagy reformáczióig kitartottak.2

) Erről azonban a szerzőnek nincs tudomása. A huszita háborúk lezajlása után felvirágzó prépostság Mátyás halálával ismét hanyatlásnak indult. A nagy hatalomra vergődött Zapolyai család még a prépostok kinevezése jogát is magához ragadta. Ezen időszaknak máig fennálló emléke a Zapolyai-kápolna. A XYI-ik századdal kezdődőleg a káptalan rendes jegyzőkönyveket vezet, melyek 1499-től 1848-ig terjednek s főkép műveltségtörténeti tekintetben sok érdekes adatot tartalmaznak. A mohácsi vész után, János és Ferdinánd királysága korában, a szepesi prépostság az ellenpártok és a zavarosban halászok versengésének színhelye. A prépostból hadvezér válik, a ki seregek élén, karddal az oldalán küzd és védi a maga igazát. Ebben az időben jelentkezik a reformáczió hazánkban. A prépostság területén az első hitújító Fischer András anabaptista tanító, a hazaiak közül pedig Kunsch Mátyás várallyai plebánus. A Szepesség tulajdonképeni reformátora azonban Leudesclút György volt, a kinek kalandos élete nem kifogástalan ugyan, de erős kitartással mégis csak neki sikerült az új tanok számára legtöbb hivőt szerezni. A káptalan erősen ') Budapesti Szemle. XJj folyam, IV. 18β0. 4. 1. 8) Jászay Pál : A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után I. 488. 1.