Századok – 1900

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: L. Domanovszky Sándor alatt - 905

910 domanövszky sándor ks vkrte8y jenö. Meghányták-vetették a Dalmácziában történteket a velen­czei tanácsban s elhatározták, hogy nem szabad válogatni az eszközökben, sem a pénzt kímélni. Zárával vagy akárkivel is Zára nevében hivatalosan nem alkudozhatnak a vezérek, de ha akad áruló, a ki a várost kezökre játszaná, annak ígérhet­nek 50,000 aranyat.1) Az ostromot pedig teljes erővel foly­tassák és ne hevertessék hiába a sok hadi gépet.2 ) Ancona ellen pedig vizsgálatot indítottak, mert élelmet szállított a záraiaknak és elkészítette a kikötőt elzáró lánczot.3 ) Az ostrom ezután erélyesebben is folyt. Czéljok az volt, hogy a különálló apróbb erődítményeket vegyék be. I)ecz. 2-án a velenczeiek rohamra mentek. Szent Mihály bástyájánál, a hol már egyszer vereséget szenvedtek, ismét visszaverték őket, de szent Kozma és Dámján erősségét bevették. A záraiak becsülettel védelmezték magokat ; déltől estig hadakoztak, de ekkor a zsoldosok árulása diadalra juttatta Velencze seregét; szent Márk zászlaját magok a védők tűzték ki a falra. A bevonuló ellenség kegyetlenül lekaszabolta a záraiakat, az áruló zsoldosokat pedig Yelenczében börtönbe záratta.4 ) A második favárat is felépítették az ostromlók s a szegény záraiak dolga napról-napra rosszabbra fordult. Beállt a tél is, mely a déli vidéken elég enyhe ugyan, de azért mégis sok bajt okozott a városbelieknek. Betegségek is fész­kelték be magokat közéjök s a halálozás városszerte nagy arányokat öltött.5) Mindezek a bajok úgy látszik - - a velenczei sereget sem kímélték meg, mert az ellenfelek másfél hónapig csak farkasszemet néztek egymással a nélkül, hogy valami nevezetesebb dolog történt volna. Ekkor a záraiakra nézve némi kedvező fordulat állt be. Január 20-án ügyes csellel kézrekerítettek egy velenczei hajót, mely hadi gépekkel volt megrakva. Ezeket a gépeket a város­ban fölállították és a második favár ellen irányították, melyet azután le is döntöttek velők.6 ) Három nap múlva a velenczeiek megkísérlették másod­szor is a lánczot elvágni. Zárában erre meghúzatták a haran­gokat, megfúvatták a harsonákat : mindenki sietett a kikötő védelmére. Elkeseredett, véres tusa fejlődött, Végre a velen­czeiek túlnyomó ereje diadalmaskodott, Nagy, tornyos gályájuk Anjoukori dipl. Emi. II. 122. 1. ή ü. ο. II. 124. 1. 3) U. ο. II. 127. 1. 4) Anonymus, 1. 28. 6) Anonymus, I. 29. 6) Anonymus, I. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents