Századok – 1900

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: L. Domanovszky Sándor alatt - 905

nagy lajos első hadjárata velencze eli,en. 911 elvágta és elliurczolta a lánczot. A záraiak végső erőfeszítéssel rontottak a még hátramaradt hajókra, mire a többi velenczei gálya is visszafordult. A küzdelem teljes erővel újult meg ; a veszteség mindkét részen nagy volt, de egyik fél sem tudta tönkretenni a másiknak gályáit, s az ütközet eldöntetlen maradt.1) A záraiaknak a láncz elvesztéseért csak csekély vigasztalást nyújtott az, hogy néhány nap múlva elfoglaltak az ostromlóktól egy gályát és visszaverték a városra támadt szárazföldi sereget.2

) De nemcsak abban engedelmeskedtek a vezérek a signoria határozatainak és fogadták meg utasításait, hogy felépítsék a második favárat és erélyesebben folytassák az ostromot, hanem abban is, hogy igyekezzenek a várost vesztegetés által kézrekeríteni. A velenczei tanács úgy vélte, ki kell hirdetni, hogy a ki a várost elárulja, a köztársaság birtokain biztonságban lakhatik és gazdag jutalomban is részesül.3

) A tanács nem is számított rosszúl; árulók akadtak. A terv az volt, hogy mikor a gályák a lánczra csapnak s a lakosság oda fut, akkor ezek a tornyokat Griustiniano embereinek kezére játszszák. Szerencsére azonban a dolog kitudódott s az összeesküvőket még pár nappal előbb börtönre vetették.4) Február elején újra békítési kísérletek indultak meg. Albert osztrák herczey, Lajos frigyestársa volt ez alkalommal a békeközvetítő, ki január végén ez ügyben Ottó udvarmestert küldte követségbe a signoriához.5

) Velencze minden áron meg akarta szerezni Zárát s szerette volna egyezség útján kicsikarni a magyar királytól; ezért tehát rögtön követséget küldött az osztrák herczeghez 6) s a berezeg követét dúsan megajándékozta.7) A köztársaság követei február közepén indultak8

) a herczeghez, utasításokkal ellátva azon esetre is, ha Lajossal találkoznának. Megbízatásuk így szólt : A signoria a legnagyobb tisztelettel és alázattal viseltetik a magyar király iránt, de Zára három század óta Velencze birtoka, itt tehát nincs szó jogtalanságról, a köztársaság csak a lázadókat ostromolja.9

) Meghagyták a követeknek azt is, hogy ha a magyar király') Anonymus, I. 31. Anonymus, I. 32. 3) Anjoukori dipl. Emi. IX. 122. 1. 4) Anonymus, I. 31. 5) Anjoukori dipl. Emi. II. 137. 1. «) U. Ο. II. 138. 1. *) U. ο. II. 141. 1. 8) U. ο. II. 142. 1. ή Γ. ο. II. 138. 1,