Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

902 angyal dávid. (Ionba Körtvélyesit, hogy megtudja tőle, miképen segíthetne a magyarokon. Ε nagy buzgalomban már nem volt nagy része annak a politikai megfontolásnak, hogv fel kell szabadítani a Magyarországban lekötött császári haderőt, hiszen ekkor Londonban is tudták, hogy nemsokára vége lesz a felkelésnek. Az a válasz, melyet Körtvélyesi 1710 nyarán kapott, arra buzdította Rákóczit, hogy október végén újra elküldje Klementet Hágába s Londonba. Tőle izente, hogy most már visszautasította a török ajánlatokat, de viszonzásúl várja a két hatalom kegyének jeleit. írásbeli s hiteles formában kiállított nyilatkozatot kér arról, hogy a hatalmak az egyetemes béketárgyalások alkalmával gondoskodni fognak róla kívánsága szerint.1) Klement 1711 elején Berlinbe érve. IIa by lorddal közölte Rákóczi már ismert ajánlatait. Raby megjegyezte, liogy elfogadhatóbb pontokat kívánt volna. Erre Klement régi utasításai alapján átalakította az 1710-ikit s különösen az erdélyi pontot, melyet ügy értelmezett, hogy Rákóczi, mint erdélyi fejedelem elfogadná azt a szerződést, melyet Apafi kötött Leopolddal 1686-ban. Raby nagyon örült a Klementtől formulázott kívánságoknak. Nemcsak kormányának küldötte el azokat, hanem Palmesuek is azzal a megjegyzéssel, hogy az udvar nem utasíthat vissza ily észszerű feltételeket. I)e Palmes, valamint Peterborough is, úgy látták, hogy még ezeket a pontokat sem lehetséges elfogadtatni az udvarral, mert a közbenjárás és Erdély van megemlítve bennök. Az angol és hollandi követek tehát új pontokat adtak át az udvarnak, melyek különösen a vallásszabadságra vonatkoztak. Peterborough Rákóczi kívánságainak is pártját fogta. Nem úgy történt minden, mint a hogy az angolok kívánták, de bizonyos, hogy az udvar azért is siettette az alkut a fölkelőkkel. mert elejét akarta venni az angol sürgetéseknek.-) Rákóczi még ekkor sem mondott le minden reményéről. Klement 1711 augusztus 22-ike óta Londonban időzött s egyre várta a tory cabinet határozatát arra az ajánlatra, hogy a királyné szerezze meg Rákóczi számára Erdélyt, vagy a kellő kárpótlást a magyar alkotmány biztosítása végett. Az angol kormány ekkor a franczia udvarral kötött egyezség által az egyetemes békének útját egyengette. Ez egyezség kényes helyzetbe hozta Angliát a császárral szemben, s a cabinet, melyet a ') Fiedler: Actenstücke id. h. 123—134. Simonyi Ε. III. 454—468. 11. 9) Fiedler: Actenstücke ici. h. 146—179. 11. és Simonyi III. 475—487. 11.