Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

erdély politikai érintkezése angijával. 897] Rákóczi niár 1706 végén érezte, liogy a magyarországi háborút nehezen fogja az udvarral kötött béke által befejezni. Midőn meghallotta, hogy a franczia udvar békeajánlatokkal fordult az angol udvarhoz, arra kérte az angol királynét, hogy az esetre, ha, a magyar háború az európai béketárgyalásokig húzódnék, foglalja be majd a magyar követeléseket is az egyetemes békébe. Anna királyné 1707 elején nagy jóindulattal válaszolt e kérésre. Figyelmeztette a fejedelmet, hogy ne húzza a háborút oly sokáig, hanem használja fel a legelső alkalmat s kössön mennél hamarabb békét. Akkor azután könnyebb lesz a királynénak gondoskodnia Rákócziról az európai béke tárgyalásakor.1) Azonban Rákóczi nem az angol királyné tanácsa után indult. Junius 22-én Bécsbe küldötte az ónodi határozatokat az angol ós hollandi követekhez. De még ekkor is kifejezte azt a meggyőződését, hogy a követek a béketárgyalás eddigi formájának folytatásától nem fognak eltérni. Rechtern és Bruyninx azonban sajnálattal jegyezték meg válaszukban, hogy az ónodi határozatok nem alkalmasak a béke ügyének előmozdítására.2) Pedig junius 30-án Hollandia elhatározta, hogy a császártól erélyes hangon követeli a magyar békét. Az angol kormány már-már hozzájárult a határozathoz, midőn julius 25-én Marlborough figyelmeztette a londoni cabinetet, hogy az ónodi határozat miatt lehetetlen a császárt a békére kényszeríteni.3) Mindamellett Medows, Stepney utódja, még a tavaszszal kelt utasítása alapján 1707 juliusában kinyilatkoztatta Bécsben, hogy örömest utaznék Magyarországba, ha az udvar kivánná tőle e szolgálatot ő felsége magyar alattvalói érdekében.4) Természetes, hogy az udvar nem kivánta Medowst fárasztani. Pedig Rákóczi 1708 elején óhajtotta a tárgyalásokat, hanem oly formát keresett, mely nem őt tüntette volna fel az ajánlattevőnek. 1708 áprilisában a Bercsényinél tartózkodó Huissen, az orosz követség embere, Bercsényi tudtával levélben értesítette Medowst, hogy Rákóczi hajlandó a békére s meg-*) Fiedler közi. Archiv für oest. Geschichte, Bd. 44. 444, 445. 11. — Simonyi Ernő III. 302. 1. — Szalay L. Magy. tört. VI. 386. és Thaly : Arch. Rak. I. ο. II. k. 65. 1. Szalay szerint Sunderland 1706 végén találkozott Bercsényivel a Vág vidékén. (288. 1.) Ez alighanem tévedés. Mert különben nyoma volna Sunderland utazásának Simonyi E. kiadványában. ä) Simonyi Ernő III. 326, 339. 11. ή Klopp : Fall des Hauses Stuart, XII. 480. 1. ') Simonyi E. III. 323. 1.