Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

898 angyal dávid. hallgatni a közbenjárók ajánlatait. Majd Urbich, a bécsi orosz követ útján szerette volna Bercsényi »beléugratni a hollandiai s angliai mediatiót.« A trencséni csata után Jablonski Dániel, a porosz királyi udvar papja, Κ lement János Mihályt, Bákóczi fiatal diplomatáját, azzal az izenettel kiildé Magyarországba, hogy jó volna békülnie Rákóczinak a nagy háború befejezése előtt. Forduljon e végett a protestáns hatalmakhoz, kik aligha fogják megtagadni a közbenjárást. Rákóczi elfogadta a tanácsot s Klementet visszakiildötte Berlinbe az említett közbenjárás sürgetése végett. Utasításában abból a gondolatból indult ki, hogy az európai egyensúlynak szüksége volna a magyar, porosz és svéd államok szövetségére, melyhez Anglia és Hollandia is csatlakoznának. Egyelőre hajlandó volna a fejedelem a nevezett hatalmak közbenjárására kibékülni az udvarral az 1706-ban Bruyninx-el közölt feltételek alapján. Figyelmeztette Bákóczi a protestáns hatalmakat Magyarország helyzetére s különösen Anna királynétól elvárta, hogy nem kívánja elősegíteni fegyvereinek győzelmeivel Magyarország végromlását. Klement 1709 elején Berlinbe érve, Jablonski segítségével megindította a diplomácziai hadjáratot. Baby lord, a berlini angol követ, melegen pártolta Bákóczi ügyét. Kijelentette, hogy a protestáns érdek kívánja Bákóczinak erdélyi fejedelemségét. Baby Marlborought is megnyerte Klement küldetésének czéljaira. Marlborough Hágába hívta Jablonskit és Klementet s egyszersmind megkérdezte Wratislawtól, hogy mi az udvar óhajtása a Bákóczitól sürgetett közbenjárásra nézve. Marlborougbnak Angliába kellett utaznia, Jablonski és Klement tehát utána mentek. Midőn a porosz és magyar utasok Londonba érkeztek, Marlborough már megkapta Wratislaw elutasító válaszát, de azért szívesen fogadta a két követet, hogy ezzel is értésére adja az udvarnak Anglia kívánságát. 1709 április elsején Klement és Jablonski megjelentek az angol ministertanács ülésén. Már előbb benyújtották emlékiratukat, melyben a két tengeri hatalom közbenjárását és kezességét, a magyar önállóság helyreállítását, a vallásszabadságot s királyi fenhatóság mellett az erdélyi szabad fejedelemválasztás helyreállítását jelölték ki a magyar béke alapjáúl. A ministeri tanács előtt Jablonski szónokolt. Többen feleltek, de a királyné nevében Godolpliin beszélt. Ajánlotta Bákóczinak, hogy béküljön mennél hamarább, a királyné és Hollandia támogatni fogják, de az erdélyi pont nehézséget okoz. 3) Thaly : Archívum Kákoczianum I. oszt. V. 636, VI. 33. 11.