Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

erdély politikai érintkezése angijával. 893] ország e töredékének helyreállítása nélkül Rákóczi nem békülhetett. Ha csak személyén mülik, hátrált volna, (le az elvet nem adhatta fel, mert meg volt győződve arról, hogy az erdélyi fejedelemség nélkül a magyar alkotmánynak nincs jövője.1

) Az udvar is ismerte Rákóczi e vágyát, nem feltűnő tehát, hogy egyik fél sem sietett felhasználni a fegyverszünet idejét a béketárgyalásra. Stepney s az udvar is azt hitték, hogy Eákóczit a francziák biztatása erősíti reményeiben. Az angol követ tehát Érsekújvárra utazott junius elején Rákóczihoz, hogy értesítse a francziák újabb vereségéről és lebeszélje az erdélyi fejedelemség gondolatáról. Stepney ajánlotta a fejedelemnek az udvartól kínált gazdag külföldi kárpótlás elfogadását. De Rákóczi azt felelte, hogy ide köti hivatása, melynek élnie kell.2) Junius 13-án megkezdődött a békeértekezlet; a magyar kívánságok, melyeket a közbenjárók 15-ikén adtak át a Pozsonyban székelő császári biztosoknak, igen messze estek mind attól, a mi akkor elérhetőnek látszott. Ezt Stepney is jól tudta, s nagyon szerette volna, ha a kívánságok némely pontja elmarad. Mindamellett ügy hitte, hogy a császár hatalmának kára nélkül teljesíthetné a kezességre vonatkozó pontot, sőt az erdélyi fejedelemséget is visszaállíthatná, hanem ez utóbbi indítványnyal Stepney nem mert nyíltan föllépni az udvar előtt. Junius 18-án veszély fenyegette a béke művét. Ε napon Pekri Lőrincz, Teleki Mihály és Kemény Simon, mint az erdélyi béke megkötésére küldött követek megírták a közbenjáróknak, hogy ők is megjelentek Nagyszombatban, a magyar küldöttség székhelyén, s ez előzetes értesítéssel mintegy küszöbére léptek a tárgyalásnak. A közbenjárók arról értesítették az erdélyieket, hogy az udvar nem fogadhatja el ajánlataikat, ha mint a fejedelem követei lépnek fel, hanem csak úgy hallgatja meg őket, ha minden megbízó levél nélkül, mint erdélyi magánemberek beszélnek. Mivel azonban a közbenjárók úgy látták, hogy ebből az ügyből nagy bonyodalom keletkezik, arra kérték az udvart, hogy hosszabbítsa meg a fegyverszünetet. A magyarok mennél messzebb terjedő meghosszabbítást óhajtottak, de az udvar csak julius 24-ikére tűzte ki az új határidőt.3) Junius 29-én a közbenjárók át akarták adni a császári Rákóczi nyilatkozatai ez időtájt kelt leveleiben. Thaly : Arch. Rak. I. oszt. I. k. 543, 444, 450, 462, 483. 11. 2) Simonyi Ernő, III. 63, 73. 11. ή Simonyi, III. 90—94. 11.