Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

ERDÉLY POLITIKAI ÉRINTKEZÉSE ANGLIÁVAL. <S877 Stepney és Bruyninx a jó eredményt, melyet Eugen április 22-iki utasításától vártak, még azzal akarták elősegíteni, hogy a mondott napon levelet írtak Rákóczinak. Mentegetik e levélben azt az eljárásukat, bogy kezdetben nem fordultak egyenesen a fejedelemhez, s Széchenyi biztosainak szóbeli izenetére hivatkozva, közbenjáró hivatniuk formális elismerését kérték.1) Az április 22-iki utasítás alapján május második felében megindult Pakson a tanácskozás. De Rákóczi nem fogadhatta el az udvartól a fegyverszüneti föltételeket, melyek katonai helyzetét veszélyeztették volna. Azon is fennakadt, hogy Eugen utasítása a kezesség nevét mesterségesen elbujtatja a közvetítés czíme alá. Ε névkerülés nagyon gyanúsnak látszott. Ez okok miatt nem volt eredménye a paksi értekezletnek, a miről Rákóczi május 20-án értesítette Stepneyt és Bruyninxet, megjegyezvén levelében, hogy a két tengeri hatalom közbenjárásának elfogadása a királyságtól függ, mely dönteni fog az egész alkuról. Bár e levélben a kezesség s közbenjárás kapcsolatos megemlítése némi közeledést jelentett a tengeri hatalmak képviselőinek felfogásához, Stepneynek mégis rosszul esett látnia azt, hogy Rákóczi nent elég örömmel fogadja a felajánlott közbenjárást, Ugy látta Stepney, hogy Rákóczi levele következtében 1704 május végén a helyzet ép olyanná lett, mint a minő volt a semptei utazás előtt. Stepneyt e csalódás annál érzékenyebben bántotta, mert mielőtt Rákóczi levelét megkapta, a Rabutintól küldött Tige nagyenyedi garázdálkodásának hírére mind melegebb részvét fejlődött lelkében a fölkelés ügye iránt. »Ha e hirek igazak, — így kiáltott fel akkor — végzetes szükség nyomasztó hatása alatt vagyunk, midőn politikai érdekből támogatnunk kell e családot vérünkkel és pénzünkkel, miközben kiirtatja hitsorsosainkat a forradalom hamis ürügye alatt.« De mivel ez érzelmeit teljesen el nem titkolhatta s mivel minduntalan enyhíteni próbálta a császári udvar feltételeit és styljét az alkudozás irataiban, védekeznie kellett Wratislaw azon alaptalan gyanúja ellen, mintha teljesen egyetértene a felkelőkkel.2) így tehát Stepneyt elérte a pártharczok közvetítőinek rendes sorsa; egyik fél sem volt vele megelégedve. A felkelőknek huszonöt pontba foglalt kívánságai és sérelmei közt, melyeket Yisa és ükolicsányi 1704 junius 2-án adtak át a Histoire des Rév. de Hongrie II. 166, 212. 11. ή Simonyi Ε. I. 259—293. 11. Thaly : Bercsényi család III. 182. 1. Histoire des Bévolntions de Hongrie II. 176, 197. 11. A nagyenyedi pnsztulásra nézve 1. Dézsi Lajos : Pápai Páriz Ferencz. Budapest, 1899. 290. 1.