Századok – 1900

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Erdély politikai érintkezése Angliával - V. bef. közl. 873

ERDÉLY POLITIKAI ÉRINTKEZÉSE ANGLIÁVAL. <S875 az óhajtott fegyverszünetet s esetleg a kedvező békét. Mivel Bruyninx oly nagyon ragaszkodott az udvar utasításaihoz, 1704-iki márcziusi semptei útját nem is tekinthetjük a békeközvetítés tulajdonképi megindításának. Igazi közbenjárás csak egyenlő rangú hadakozó felek közt lehetséges, de Bruyninx Bercsényinek szóló levelében kormánya és Anglia nevében jó szolgálatait ajánlotta fel az igazságos király alattvalóinak. Bercsényi nagyon megütközött e kifejezésen s szeretett volna keményen válaszolni a hollandinak, de mégis jobbnak látta politikai czélra felhasználni Bruyninx útját. Nagyszerű fogadtatással kápráztatta a hollandi szemét, mert a békeközvetítés látszatától is jó hatást várt. De másrészt megmagyarázta Bruyninxnek, hogy Rákóczihoz kellett volna fordulnia s hogy jogát követelő szabad országgal van dolga, nem pedig föllázadt alattvalókkal. A magyarázat nagyobb nyomatéka kedvéért átadta Bercsényi Bruyninxnek a Recrudescunt kiáltványt. A leczke hatott. Bruyninx megírta a márczius 6-án Bécsbe érkezett Stepneynek, hogy ne fáradjon Semptére, pedig csak néhány nappal azelőtt hívta követtársát oda, hogy becsületet szerezzen magának diplomácziai sikerekkel.1) Különben Stepney így is eleget tanult Bruyninx útjából. Azelőtt nem igey volt sejtelme arról, hogy minő mély ösvény választja el Rákóczi felfogását az udvarétól. Alig gondolt arra, hogy lehetetlen a megalkuvás az 1687 előtti Magyarország utolsó bajnokának és az absolut uralom híveinek felfogása közt. A semptei találkozás után sejteni kezdé a nagy különbséget. Nagy érdekkel olvasta a Recrudescunt kiáltványt és méltányolta a hazafias melegséget, melylyel a szerző hazája megsértett szabadságát védelmezi. Mint angol nem ütközött meg az alkotmányért vívott harczon, s mint protestáns melegen óhajtotta annak az alkotmánynak diadalát, mely a vallásszabadságot is oltalmazta. Már ez érzései is arra ösztönözték, hogy munkálkodjék a békés kiegyenlítésen, de még inkább ösztönözte erre az aggodalom, hogy az udvar, ha fegyverrel le is győzi a magyarokat, örökké fog küzdeni a folyton megújuló támadások ellen. Ez érzések s aggodalmak bátorították annak a feladatnak elvállalására, melynek nehézségeit már érezni kezdé. a nélkül, hogy megoldása lehetetlenségét látta, vagy látni akarta volna. Eleinte lehetségesnek hitte az alku megkezdését 17U4 J) U. o. 157 — 200 1. Thaly : Rákóczi Tár, II. 54, 55.11. és Tlialy : Bercsényi családtörténete, III. 127—129. 11.