Századok – 1900

Tárcza - Ethnographia - 849

TÁKCZA. 849 keresték kenyerüket. Demantius a Schwarzenberg vezérlete alatt harczoló landsknechteket izgatta a török ellen. Versei a maga szerzette dallamokhoz alkalmazkodtak inkább, s belőlük történeti tényeket kihalászni lehetetlen ; a »Siebenbürgische Heerpauken« czímíí ének épen úgy nem nyújt történeti anyagot, mint Győr 1598-iki visszafoglalásának örömére szerzett éneke. — Különösebben történelmi érdekű ugyanazon füzetben Geréb József ezikkecskéje. melyben a consulságot viselt római családok névsorát állította össze betűrendben. Geréb e munkája közben arra az eredményre jutott, hogy 406 esztendő alatt körülbelül 900 consult csak 115 család adott Rómának, s e családok közül is harminczkilencz csak egyszer jutott diadalra. — Érdekes az 5-ik füzetben s befejezőleg a 6—7-ikben Balassa József két czikke » Vígjátékok a nyelvújításról« czímmel. a Kazinczy és hívei nyelvújítását gúnyoló vígjátékokról, melyek több nyelvészeti túlzással, mint színszerűséggel igyekeznek a neologiát pellengérre állítani. ;— Melich János (5. fűz.) kimerítő szemlét tart az erdélyi szászok nyelvészeti munkásságának legújabb termékei felett, melyekről akként ítél. hogy az erdélyi szászok nyelvészeti munkássága a legszigorúbb. az igazság megtalálásához a legbiztosabban vezető módszerrel dolgozik. — A könyvismertetések rovatában (u. o.) Váczy János nagy elismeréssel szól Fináczy Ernőnek folyóiratunkban is ismertetett munkájáról, mely közoktatásunk történetét Mária Terézia korában tárgyalja. Fináczy Ernő e munkájában a jezsuiták iskolai drámáira, czím szerinti felsorolásukra stb. nem terjeszkedhetvén ki bővebben, ezt most a Philologiai Közlönyben pótolja »Adalékok a jezsuiták iskolai színjátékainak történetéhez« czímíí czikkében. — ETHNOGRAPHIA. XI. évf. 1900. 5. 6. 7. füzet. — Az ötödik füzet első czikkelye : A népfajok Magyarországon, mutatvány Balogh Pál nagyobb ethnikai tanulmányából, melyet a vallás- és közokt. miniszter megbízásából írt. Közelebbről érdekli olvasóinkat Patrubány Lukács rövid közleménye : Törökök és hunok Lídiában és Iránban, melyben két újabb dolgozat alapján ') kimutatja, hogy Kásmir régi királyai közül három, török (turuska) származású volt, továbbá hog}' a hunok (liúna) minő nagy szerepet játszottak a Szaszanidák korában. Érdekes megemlíteni, hogy a seythák száká nevét a székely névvel hozza kapcsolatba. — A hatodik füzetben »A magyar halászat eredete« czím alatt Nagy Géza ') Liebich Bruno : Bas Datum des Candragomin. (Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, XIII. köt. 308. 1.) — Justi Ferdinand : Geschichte Irans von den ältesten Zeiten bis zum Ausgang der Säsäniden. (Geiger \Y. és Kuhn E. Grundriss der iranischen Philologie, II. köt.)